Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
lenedett, a megmaradtak erősen elszegényedtek, s bár a folyamat ellensúlyozásaként északról folyamatos szlovák és ruszin betelepülés mutatható ki, a Rákóczi szabadságharcot követően szinte lakatlan a vidék 269 . Ezt követően a XIX. század elején a néprajzi kutatások által fellelt épületekkel egyező lakóházak tűnnek föl, mint amilyen az 1809-ben leírt radványi kerülő ház, melynek egyezése a jobbágy házakkal nagyban valószínűsíthető. A ház nem volt új, mert az inventárium szerint „...az egész épület ótska és rongyos...", szobából, konyhából, kamrából, istállóból és az épület végén lévő szekérszíből állt 270 . A nagycsaládi rendszer a terület újra benépesülésével nem éledt fel. Különálló kamrákkal itt nem találkozunk, a termény tárolás kizárólag a kamrákban történt 271 , ugyanúgy, mint a Hernád völgyében és a 272 Zempléni-hegységben . A Hernád völgyének történeti sorsa lényegében azonos volt mint a Hegyközé, így feltételezhető a változások párhuzamossága. Jelenlegi ismereteink azonban nem teszik lehetővé, hogy hitelesen rekonstruáljuk a XVIII. század végén szemünk elé kerülő házak előzményeit, mert az nagyon valószínű, hogy az átlagos nagycsalád számára - mely nyilvánvalóan nem volt olyan nagy, mint amelyet Nyíriből megismerhettünk - a szoba-pitvar-kamra elrendezésű ház kicsinek bizonyulhatott. Ung megyében is négyhelyiséges, szoba-pitvar-kamra-istálló elrendezésű lakóházakról adnak hírt a XX. 273 század elején , délre a Bodrogközben hasonló épületek álltak. Pácinban 1826-ban egy jobbágyot kibecsültek a 24 évvel korábban épült házából, mely szoba-pitvar-kamra elrendezésű volt, istállója külön fedél alatt állt 274 . Ugyaninnen jelenkori néprajzi gyűjtés azt jelzi, hogy az istálló mindig egybeépült a lakóház275 zal . Karcsán az emlékezet szerint az 1800-as évek elején a lakóházak négy helyiségből álltak, a negyedik az istálló volt 276 . A már Szabolcs megyéhez tartozó, de bodrogközi Visson 1843-ban „Az ház pitvar Kamora és Istálló egy fedél alatt 8 öl hosszú 2.1/2 öl széles..." írtak össze 277 . Kenézlőről PÁLL István megállapította, hogy a XIX. század első felében a házak fele egybeépült az istállóval, mely Zalkodon 278 azonban következetesen külön fedél alatt állt . 269. BALASSA Iván 1964. 15. kk. 270. BALASSA Iván 1958. 320. 271. BALASSA Iván 1964. 121-122. 272. Pl. a szlovák lakosságú Kishután - VOHRADNYIK Géza 1971. 104. 273. DEÁK Gcyza 1910. 191. 274. Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár, 1826. nov. 22. Úrbéri Perek 8.cs. loc. 200. 275. MAJDANICS Miklós 1985. 116. 276. DAKOS Zsuzsanna 1971. 107. kk. 277. PÁLL István 1983. 106. 278. PÁLL István 1983. 109.
