Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

Másféltraktusos lakóház, Hercegkút (Zemplén m.) Változások a XIX. század első felét követően A lakóhazak alaprajzi fejlődését a XV-XVI. századtól a XVIII-XIX. fordulójáig áttekintve kevés szó esett azokról az épületekről, melyek nem mutatnak táji variációkat, de végig ott álltak ebben a korban a mezővárosokban, városokban, a nemesi kuriális telkeken. Egy részük egyezik azokkal a jobbágyi/paraszti épületekkel, melyekkel részletesen foglalkoztam, de vannak eltérő vonásokat mutatók is. A leginkább szembeötlő a kétmenetelűség, az épület keresztirányú tagolása. Ez az alaprajzi elrendezés - a kamrákkal kapcsolatosan már esett róluk szó - általában nem hatott a Felföld magyar lakosságának építészetére, mely jellegzetesen a hosszirányú bővülés útját választotta. A kétmenetelű lakóház csak ott és akkor jelenik meg a paraszti használatban, ahol egyéb tényezők is közrejátszottak, így például a hasonulási igény a nemesi-kuriális építészethez, vagy idegen, elsősorban a német etnikum jelenléte. Az utóbbi körben gyakoribb kétmenetelűség sem tekinthető azonban valamiféle etnikus hagyománynak, hanem csak az történt, hogy, elsősorban gazdasági okokra visszavezethetően, a jobbára a XVIII. században letelepedett népesség nem