Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

Hosszúudvar több lakással, Dédes (Borsod m.) -szoba-(háló)kamra + pitvar- szoba ; Tarnabod, Lenin u. 23.: szoba-pitvar/konyha-szoba + szoba-pitvar/konyha + szoba-konyha-padlásfeljáró

248

; Kápolna, Kossuth u. 40.: szoba-konyha-szoba + szobakonyha-szoba

249

; Tahitótfalu, Szabadság tér 3.: szoba-konyha + szoba-konyha-istálló

250 stb. A Bükk hegységtől délre, a Dél-Borsodban a XIX. század elején épült lakóházak többnyire szoba-pitvar-kamra alaprajzúak. A török hódoltság idején többször elnéptelenedett, elpusztult helységek a XVIII. századi újratelepítésüket követően, vagy a folyamatosan lakottaknál megszilárdulásukkal egyidőben, jellegzetesen kétbeltelkes településformájúak. Ennek következménye, hogy az istállók nem épültek egybe a lakóépülettel, hiszen ezek a szálláskertekben kaptak helyet. Bár itt is számolni kell a nagycsaládi együttéléssel, különösen a hegyek lábánál lévő falvakban, de ez nem járt azokkal a következményekkel, mint amelyeket az előzőekben láthattunk. Ennek oka az, hogy a kamra, mely itt is lehet lakókamra

251

, a vermek általánossága miatt ' , eleve tehermentesült a legnagyobb helyigényes tárolás alól. Igaz, a vermek a XVTII-XIX. században az Északi-hegyvidéken általánosan kimutathatók, de jobbára csak a folyók mentén lévő településeken, az összefüggő hegyvidéken használatuk szórványos

253

. Ennek következtében a dél-borsodi területeken általában nem találkozhatunk a különálló kamrákkal, a lakóház legfeljebb egy színnel 247. BAKÓ Ferenc 1975. 183. 248. BAKÓ Ferenc 1975. 183. 249. OMF Falukutatatás 250. OMF Falukutatás 251. Pl. Szentistván, Mezőcsát, Mezőkövesd, stb. 252. Ld. FÜZES Endre 1984. 102. 9. térkép 253. FÜZES Endre 1973. 456., térkép