Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
bővült. A kamra, mint önálló épület csak rendkívül későn, mint magtár jelenik meg, a legmódosabb gazdarétegnél. Mezőkövesden például pontosan megállapíthatóan 1870 után, a szálláskertek benépesülésével egyidőben. A Sajótól keletre A Sajótól keletre a Hernádig húzódó területekről rendkívül keveset tudunk. A kutatás eddig mindössze két XVIII. században épült lakóházat tárt fel, ezek szoba-pitvar-kamra-istálló 254 , illetve -szín 255 alaprajzúak. A XIX. század első feléből - nem nagy bőséggel - fentmaradt lakóházaknál általában a szoba-pitvar rész után következik a kamra és valószínű ide kell sorolni a XIX. század első felében épült épületek egy részét is, amelyeknél a harmadik helyiség ma szoba. Kisebb mennyiségben a kamra után istálló van, és nagyon szórványosan fordulnak elő olyanok, melyekben a lakrésszel egy fedél alatt istálló található, de kamra nincs bennük 256 . Felső Borsodban, szűkebben, a Bódva és ennek mellékvölgyeiben, a Bódva és a Szuha közötti Galyaságban GUNDA Béla szerint: „...a legrégebbi házak tagolódása: lakószoba, melyet az egész területen fiznak neveznek, pitvar és istálló^ 1 . A Szuha völgyében a szoba(na^konyha(pitvar)-Â-oinora elrendezés az általános 258 . Gömör déli részén jellegzetes a ház-pitvar-kamra alaprajz, de néhány, elsősorban keletre eső faluban (Trizs, Ragály, Kánó, Imola, Zubogy) „...gyakori, hogy a helyiség nem kamra, hanem az udvarra nyíló, önálló bejárattal rendelkező istálló..." 259 . A lakóház alakulását befolyásoló tényezők sorából előbb a vermet említve, ezek csak Szászfáról, Abaújdevecserből és Aszalóról mutathatók ki 260 . A különálló gabonatároló kamrák Berzétéről (Brzotín) ismertek 261 , a sajórédei (Rejdová), gócsi (Gocovo) és felsőmecenzéfi (Vysny Medzev) előfordulás 262 úgy tűnik dél felé is folytatódik, hiszen Tornaszentandráson a közelmúltig emeletes gabonáskamrák álltak . A Bódva és a Szuha közötti területen megvoltak a hosszúházak, illetve a hosszúudvarok 264 , a nógrádi és az itteni elterjedésterület között magam Tardonán, Mályinkán gyűjtöttem ilyen adatokat, valamint a csűr 254. 1785.: Finke - OMF Falukutatás 255. 1792.: Garadna - OMF Falukutatás 256. Az évszám utána kérdőjel közvetett datálást jelent. Arnót, 1810.?: szoba-pitvar-kamra, 1822.: szoba-pitvar-szoba-istálló szín, 1845.: szoba-pitvar-kamra-istálló-kamra; Alsószuha 1827.: szoba-pitvar-szoba; Aszaló 1840.?: szoba-pitvar-kamra; Bánréve 1820.. szoba-pitvar; Borsodszirák 1835.?: szoba-pitvar-szoba-kamra-istálló-szín; Csobád 1837.: szoba-pitvar; Dövény 1800-1850.?: szoba-pitvar-kamra, 1836.?: szoba-pitvar-kamra; Égerszög 1850.? előtt: szoba-pitvar-kamra; Felső telkes 1830.? körül: szoba-pitvar-szoba; Garadna 1830.? körül: szoba-pitvar-szoba-kamra-istálló; Hernádszurdok 1822.: szoba pitvar-szoba; Meszes 1800.?: szoba-pitvar-szoba-kamra; Múcsony 1820.?: szoba-pitvar-szoba-istálló, 1820.?: szoba-pitvar-szoba-kamra; Sajósenye 1820.?: szoba-pitvar-szoba-szín, 1810.?: szoba-pitvar-kamra-kamra; SzuhafőXLX. sz. eleje?: szoba-pitvar-kamra - OMF Falukutatás 257. GUNDA Béla 1934. 4. 258. CSERI Miklós 1987. 87. 259. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 70. 260. FÜZES Endre 1973. 437. 261. FÜZES Endre 1984. 173. 12. térkép 262. EAS mintafeldolgozás LX. 28. térkép 263. Egyikük beszállítva a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba - Szentendre 264. SELMECZI KOVÁCS Attila 1976. 133.
