Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

bukkant ilyen nyomokra . Az azonban egyértelmű, hogy itt sem volt általános ez az alaprajzi-variáció. 1774-ben Erdőkővesden egy molnárházat írnak le és a „fából rótt" háznál különbejáratú szobát, kamrát 86 említenek, a szobában „belül fűtő kemenczével" is találkozhatunk, a pitvart azonban hiába keressük . Ez az adat azonban, a korábban említett okok miatt, nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Ugyanígy bizonytalannak érzem a Bekölce, Rákóczi u. 14. sz. lakóház eredeti használatának, a helyiségek kapcsolódásnak rekonstrukcióját. Az épület valószínű 1750 előtt épült és BAKÓ Ferenc úgy bukkant rá, hogy volt egy szobája, melynek ajtaja a hosszú homlokzatról nyílt, az ajtó mellett egy ablak is helyet kapott. A kamra viszont a rövid homlokzat felől közelíthető meg, ugyanitt, de a hosszú homlokzat felé is van egy-egy ablaka

87

. Az épület első közlésénél

88 feltételezte, hogy a kamrának használt helyiség volt az eredeti lakószoba, melynek rövid homlokzati ajtaja egy korábbi ablak helyét foglalta el, és a másikat használták pitvarként, a két helyiség közötti ajtót pedig megszüntették. Később azonban úgy véli, hogy „A Pétervására környékén megfigyelt faházak közül egynek az a második sejtje, amit legutóbb pitvarnak használtak, eredetileg kamra volt, külön bejárattal...". Majd utal a 9. ábrára, ennek képaláírása: „Bekölce, Rákóczi u. 14. sz. faház, a: kamra, b: lakószoba egykor kemencével"

89

. A félreértések elkerülésére, ugyanebben a sorrendben a korábban már idézett első közlés „ház"-ról és „pitvar"-ról szól. A képet bonyolítja, hogy 90 másutt , továbbra is ebben a sorrendben, pitvar - ház-ként adja meg a helyiségek funkcióját. Azt hiszem ez a rekonstrukció nem tekinthető egyértelműnek és így bizonyítéknak sem egy lakóhelyiség-kamra alaprajzi variáció egykori meglétére. BAKÓ Ferencnek még volt alkalma több, korábbi állapotukban kéthelyiséges lakóépítményt megfigyelni, ezek szoba-pitvar elrendezésűek

91

. Érdemes külön megemlékezni arról a szentdomonkosi házról, mely a hagyomány szerint a XVIII. század végén épült, és eredetileg egyetlen helyiségből állt, pitvarát később építették hozzá

92

. Ennek a háznak a pitvar-ajtaja szabályszerűén a hosszú homlokzatról nyílik, és az is megfelel az általános képnek, hogy a pitvarból a szobába a harántfalon, a szabadba nyíló ajtó közelében van az ajtaja. A szoba viszont nem felel meg az általános normának, keresztmestergerendája van, ablaka a ház bejáratához viszonyítva a hátsó hosszú homlokzatra nyílik, kemencéje pedig egykor a szoba azon sarkában volt, melyet a ház bejárati hosszú-, és szoba felőli rövid homlokzata alkot. Mindez arra vall, hogy a lakóház bővítése ez esetben nem a szokott módon történt, azaz a szoba mestergerendájának irányba (hosszában), hanem az eredeti helyiség mellé építettek, és az ajtót áthelyezték a jelenlegi bejárati homlokzatról az új helyiség felé. Az az eredeti elrendezés egyébként egyezik a Fedémesről rekonstruált egyhelyiséges lakóházzal

93

. Itt jegyzem meg, hogy saját gyűjtési tapasztalataim is arról tanúskodnak, hogy a „faház"-akat nemegyszer „ingóság"-nak tekintették, és például egy öröklés utáni osztozkodáskor a maga anyagi valóságában elosztották

94 A ház elosztott részeit azután szétszedve a település más helyére is átszállíthatták, és ott újra összerakhatták. Az ilyen alkalom nyilvánvalóan megteremtette annak technikai lehetőségét, hogy az egyes szerkezeti elemeket az eredeti funkciótól eltérő módon használják fel újra, vagy bővítményeket építsenek hozzá stb. 85. BAKÓ Ferenc 1975. 180-181. 86. BAKÓ Ferenc 1975. 185. 87. BAKÓ Ferenc 1975. 185. 88. BAKÓ Ferenc 1967. alaprajz: 174., leírás: 183. 89. BAKÓ Ferenc 1975. 185. 90. BAKÓ Ferenc 1978. 83. a 78. ábra 91. Párád, Sziget u. 10.; Szentdomonkos, Szabadság u. 98.; Bükkszék, Rákóczi u. 11. - BAKÓ Ferenc 1967. 182-183. 92. Ságvári u. 6. - BAKÓ Ferenc 1967. 183-184. 93. BAKÓ Ferenc 1975. 181. 94. Pl. Nyíri, Ady E. u. 33. sz. házzal kapcsolatban gyűjtöttem ilyen adatokat