Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
Bükkszékről idéz még BAKÓ Ferenc olyan adatot, ahol a lakóépület második helyisége különbéjáratú kamra volt 95 . Valószínű, hogy ilyen házat becsültek fel Miskolcon is 1788-ban 96 . Az épületet „Ház Komorájával együtt" írják le, majd megemlítik „A házon lévő Béllet ajtó Deszkájával munkájávaT-t, és a „Komoran béllet ajtó"-t, de nem említenek további ajtót, vagy ajtókat, viszont mindkettőn „Plan" található. Valószínű, hogy itt a pléh nem 'fémlemez', 'bádog' jelentésű, hanem 'zár' 97 , és ez arra vall, hogy mindkét ajtó a szabadba nyílt. Az épület nagysága is valószínűvé teszi, hogy kéthelyiséges volt, mert folyógerendája 4 öles, és egy ugyanekkor és ugyanott felbecsült ház hossza is 4 öl 5 sukk. Miskolcon 1789-ben is értesülünk egy olyan házról, melyben szintén csak a szobát és a kamrát említik, pitvaráról nem szólnak, viszont feljegyzik a kéményét is 98 . Ez mégis arra utal, hogy ennek a háznak lehetett pitvara, nincs ugyanis semmi adatunk arra, hogy ezen a vidéken lett volna olyan kémény, amely közvetlenül a szobai tüzelőberendezéstől vezette volna el a füstöt a tetősíkon kívülre. A felsorolt adatok alapján nem vethető el annak lehetősége, hogy a Felföldön lett volna olyan alaprajzi elrendezésű lakóház, ahol a szobához nem pitvar, hanem egy különbejáratú kamra csatlakozott. De éppen az idézett adatok mutatják, hogy az ilyen elrendezés többrendbéli nehézséggel járt. Területünkön a fejlődés feltételezett kiindulópontja egy olyan egyhelyiséges objektum, melynek bejárata a rövidebbik oldaláról nyílt, tüzelőberendezése a bejárat mellett helyezkedett el, ablaka, vagy ablakai pedig a bejárattal szemben, a másik rövid oldalon nyílt vagy nyíltak. Ha a különbejáratú kamrával bővítésnél nem helyezik át az ajtót, akkor csak a Bekölcén leírt módon tehető ez meg, úgy, hogy a lakóhelyiség ajtaja a rövid homlokzatra esik, a kamrának pedig a ház másik oldalán kell ajtót nyitni. Adódik egy másik lehetőség is, ezt példázza a szentdomonkosi alaprajz, hiszen itt is elképzelhető - természetesen nem ebben a konkrét esetben -, hogy a második helyiséget kamrának építik az eredeti egyetlen helyiséghez, és az ajtót sem helyezik át. Ebben az esetben viszont általánosságban, és ez történhetett ebben a konkrét esetben is, át kell fordítani a tetőgerinc Kéthelyiséges lakóházak: ]-2. Regéc (Abaújm.), 3. Iványi (Ivanova'-Beregm.) 95. HOFFMANN Tamás gyűjtése - BAKÓ Ferenc 1975. 180. 96. BODGAL Ferenc 1957. 317-318. 97. Ld. TESZ III. 226.; COMENIUS, Johannes Amos 1959. 158. az ajtót a következőképpen írja le : „Jobbkézre vannak az ajtó sarkak, melleken függ az ajtó, balkézre a pléh vagy a zár". 98. BODGÁL Ferenc 1961. 221-222.
