Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
Kéthelyiséges lakóház, Füzérkaja ta (Aba új m.) egy teljes helyiség csatlakozását tételezi fel, s szó sincs valamiféle fokozatosan bezáruló „eresz"-ről. Szempontunkból itt most másodlagos ennek a helyiségnek a funkciója . Mindezek arra vallanak, hogy a lakóépítmény, a házmtWé csatlakozó második helyiség nem egy fokozatosan bezáruló „eresz" lehetett, hanem az egy zárt résszel, a pitvarral bővült. Az előbbiek mellett szól egy negatív bizonyíték is, az egyre gyarapodó régészeti feltárásoknál, ismereteim szerint, nem került elő olyan építmény, melynél feltételezhető lenne egy „eresz" léte. A kérdés azonban ennek a helyiségnek a funkciója, hiszen már az eddigiekből is egyértelmű, hogy még évszázadokkal megjelenése után sem konyhaként használják. Ugyancsak vitatott, hogy a két helyiség kapcsolata már a kezdetektől általánosnak tekinthető-e, vagy fel kell tételezni, mint ahogyan ezt BAKÓ Ferenc teszi, hogy a pitvar egyes esetekben csak később, a lakóház háromhelyiségessé válásakor jelenik meg 75 . A szórványos, csak egy-egy épületről tudósító híradások kevéssé alkalmasak arra, hogy belőlük a ház (szoba) és a pitvar viszonyára következtetéseket vonjunk le. ZÓLYOMI József Nógrád megyei adatai között, melyek nemegyszer egész falvakról, vagy legalábbis településrészekről adnak hírt, lévén tűzkárbecslések, esetenként találhatunk olyanokat, ahol nem említik a pitvarokat. így 1771-ben Becskén a leégett házaknál egyetlen esetben sem szólnak a pitvarról, hanem csak ház-kamra (1 db), ház-kamra-istálló és esetleg még egyéb helyiség (2 db), ház-két kamra-egy vagy több istálló és egyéb helyiségek (9 db), sőt ház-három kamra-két istálló és egyéb helyiségekből álló épületeket (2 db) írnak össze, mégpedig úgy, hogy minden 74. A kérdés lényegi kifejtését ld. pl. FROLEC, Václav 1983. 104. kk., melyre a lakóhelyiség-kamra kérdéskörnél még visszatérek 75. BAKÓ Ferenc 1975. 210.; ZÓLYOMI József Nógrád megyei adatainak ilyen értelmezéséről - BAKÓ Ferenc 1975. 212.
