Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
jobbágytelek, a sessio intézménye . Ez a korszak nemcsak a földművelés egyre nagyobb térhódítását hozza, hanem jelentős műveléstechnikai előrelépéseket is felmutat. A nyomásos gazdálkodás megjelenése 21 , • 22 az asszimetrikus vasú, csoroszlyás és taligás fordítóekék XIII. század első felében történt elterjedése a legfontosabb mozzanatai ennek a folyamatnak. Mindezek a változások természetesen hatottak a településszerkezetre, ezen belül magukra a településekre, belső rendjükre. A Felvidéken a falvak az országos arányt is meghaladóan (50% felett) a kis, 1-15 háztartást számlálók közé tartoztak 23 . ZUDEL, Juraj számításai szerint a XVI. század végén (1598-al bezárólag) az egész mai Szlovákia területén (tehát az általunk nem vizsgált nyugati vidékekkel együtt) összesen 3406 falu és település volt. A lakóházak száma szerint ezek a következőképpen oszlottak meg: 5-nél kevesebb 6,5% (200 falu), 6-10 ház 14% (477), 11-20 ház 27,5% (936), 21-30 ház 16% (545), 31-50 ház 14% (496), 51-100 ház 8% (272), 101 felett 2,5% (85), 11,5% ismeretlen. Ez azt jelenti, hogy a falvak, települések 48%-ában 20 háznál kevesebb van, s az nagyon valószínű, hogy a vizsgált, Garamtól keletre eső vidékeken ezek a kis falvak még nagyobb részét alkották a településeknek 24 . A falvak „...házai természeti objektumok, esetleg utak vonalához alkalmazkodóan, egy-két, vagy ritkábban több, nem éppen hosszú sorban, utcában (...) helyezkedtek el" 25 . A belső telkek eredetileg valószínű egy hold nagyságúak voltak, utcai frontjuk szélessége 12 királyi öl körül mozgott 26 . Igaz, nem bel telek, hanem egy hold szántóföld képezte egy 1336-ban lezajlott vita alapját a Zemplén megyei Kereplyén, ahol „...az ország régi szokásainak megfelelő mértéket választottak végül is, melynek szélessége 12, hosszúsága pedig 72 egység" 27 . Az adat közreadója MAJOR Jenő ehhez hozzáteszi, hogy ez megegyezik a Verbőczy által megadott mérettel, mely szerint „Egy hold szántó vagy erdő királyi mérték szerint hosszúságában 72, szélességében 12 királyi mértéket, vagyis ölet foglal magában". A királyi öl az eredeti Hármaskőnyv szerint 304, a Corpus Juris alapján 288 cm-re tehető. A két méretet átlagolva, a 12 öl 35 méter. Miskolcon a XIV. században hat és fél-, hét öles a telkek utcai frontja 28 , a méret lényegében a 12 öl fele. Hasonló, bizonyára a szabvány méretet hosszában osztó, keskeny telkekről tudunk az abaúji Erdőhorvátiból, Tomorról, a 29 zempléni Sztáráról . Természetesen vannak ellenpéldák, olyanok is, mikor elképzelhető, hogy a település halmazos 30 , esetenként feltűnően négyzetes a bel telek 31 , de a Felföldön általánosnak az utcás település tűnik a viszonylag keskeny, hosszú beltelekkel 32 . A telek formája pedig - más technikai lehetőségekkel együtt - minden bizonnyal Befolyásolta a lakóház alaprajzának fejlődését is 33 . 20. SZABÓ István 1976. 80. kk. 21. BELÉNYESY Márta 1960. 103-104. 22. BALASSA Iván 1973a. 281-82. 23. SZABÓ István 1971. 197-201. 24. Az adatokat idézi HABOVSTIAK, Alojz 1985. 77. 25. MAKSAY Ferenc 1971. 92. 26. MAKSAY Ferenc 1971. 115. 27. MAJOR Jenő 1960. 41. 28. Kiss Lajos, MARJALAKI 1962. 96. 29. MAKSAY Ferenc 1971. 120. Horváti - 1377., 1423.: 5mensurasregnales in latitudine, Tomor- 1445.; Sztára - 1454. 30. Pl. Abaúj m. - Gadna; Zemplén m. - Leszna; Gömör m. - Harmac, stb. - SZABÓ István 1969. 149.; Kistoronya - Zemplén m. - VERES Éva 1966. 315., stb. 31. Pl. Tullus-Borsod m: 42x35 királyi öl - MAKSAY Ferenc 1971. 120. 32. Ld. MAKSAY Ferenc 1971. 28. ábrát, a XIV-XVI. századi faluformák török kor utáni továbbélését ábrázoló térképet. Ujabb, szlovákiai régészeti adatokat is feldolgozó értékelés - HABOVSTIAK, Alojz 1985. 66. kk. 33. Ld. BIERBAUER Virgil 1937. 181-183., bár véleményével ma már nem mindig lehet egyetérteni, de sok olyan gondolatot felvet, mint ezt is, mely megfontolásra érdemes.
