Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
A kéthelyiséges lakóház A XX. században még tanulmányozható, vagy az újkori levéltári forrásokban egyértelműen azonosítható két helyiségből álló lakóházak Északkelet-Magyarországon kevés kivétellel szobából {ház) és pitvarból álltak. Az egyhelyiséges, négyszögletes alaprajzú, megítélésem szerint az egyik rövidebb oldaláról nyíló bejáratú lakóépítmény alaprajzi bővülésének vizsgálatakor ezért először a pitvar kérdésével foglakozom. Ez azért is indokolt, mert vitatott, hogy az alaprajz bővülése egyetlen szakaszban zajlott le, melynek eredményeként a ház ajtaja immár nem a szabadba nyílt, hanem egy zárt helyiségbe, vagy fokozatosan, egy „eresz" szakaszos bezárulásával. BÁTKY Zsigmond a „palóc" ház fejlődéséről szólva az „eresz"-t sajátos módon mindig csak zárójelben említi, mintegy a pitvar megnevezés kiegészítéseként, értelmezéséül , és hozzáteszi: „...a palóc pitvar (pitar) eredetileg éppen olyan jelentéktelen része a háznak, mint a székely eresz". Később, a „háztípus" két fejlődési fázisát rajzban ábrázolva magyarázatként megjegyzi: „A pitar itt nem más, mint eresz, funkciótlan, hideg, raktár szerepű helyiség" 35 . Ez a vélekedés már önmagában ellentmondást hordoz, hiszen ha a helyiség raktár szerepű, akkor funkciója is van. Ennek ellenére a néprajzi irodalomban hosszú időre ez a vélemény gyökeresedett meg, bár például GYÖRFFY István csak a pitvari említi, az „eresz"-ről nem szól 36 . TÓTH János BÁTKY Zsigmond véleményét egy figyelemre méltó mozzanattal egészíti ki, felveti a délorosz „chata" és a „palóc" ház rokonságát, megjegyezve, hogy az előbbi lakóépítmény pitvarának nemcsak az épület bejárati-, hanem a hátsó hosszú homlokzati oldalán is van ajtaja 37 . A pitvar/eresz elképzelés az újabb fejlődési rekonstrukciókban is felbukkan. BAKÓ Ferenc az „eresz"-t egyaránt szerepelteti a zsellér és a vagyonos jobbágy házának alakulásánál 38 . A BÁTKY-féle „eresz" elképzelés kialakulásában valószínű, hogy az egyik tényező a német házkutatás, mely mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a lakóépítmény ezen részének 39 . Nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy a „keleti-magyar" ház elterjedésterületén közvetlenül is tanulmányozható épületek arra utaltak, hogy egy ilyen „helyiség" esetleg szerepet játszott a fejlődésben. Végezetül, BÁTKY Zsigmond a pitvar megnevezést a szláv 'hozzáépíteni' [pri tvority) kifejezésből eredeztette, és így jelentéstanilag is igazolva látta a helyiség „jelentéktelenségét" 40 . A pitvar a magyar nyelvtudomány újabb megállapítása szerint 'csarnok', 'előcsarnok', 'oszlopcsarnok' jelentésű görög szertartású egyházi szláv kifejezés átvétele, mely viszonylag korán került nyelvünkbe 41 . Az 34. BÁTKY Zsigmond 1930b. 123., 124., stb. 35. BÁTKY Zsigmond 1930b. 134. 36. GYÖRFFY István 1943. 146-147. 37. TÓTH János 1945. 29. 38. BAKÓ Ferenc 1975. 209. A2. és C2. 39. Ld. pl. SCHIER, Bruno 1932. 159. kk., KULKE, Erich 1939., stb. 40. BÁTKY Zsigmond 1931b. 86. 41. KNIEZSA István 1955. 425.; TESZ III. 217-218. Első említése 1300 k. „pukul [!] pituaranakíugliabeleul
