Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
Kéthelyiséges lakóházak: Miskolc-Sötétkapu és Szepesszentpál (Pavl'any-Krigov - Szepesm.) napvilágra került leletekkel , itt sem tártak fel az alaprajz szempontjából egyértelműen értékelhető építményeket. Szlovákiában azonban olyan korszerűen feltárt leletek, leletegyüttesek vannak, mint a hélembai (Chl'aba), szepesszentpáli (Pavl'any), Gortvakisfalud-bizófalvi (Gortva-Bizovo) 14 , sőt XII-XIII. századi többhelyiséges épületre bukkantak Iglón (Spisská Nová Ves) ' stb. A levéltári forrásanyag, különösen az itt tárgyalt időszak első felében nem sok támponttal szolgál a lakóházak alaprajzának kérdéseben. Legfeljebb azt tudhatjuk meg, hogy a házakat elvitték, összerombolták, felgyújtották stb. 16 , s ezekből, meg az olyan utalásokból, mint pl. a bozóki (Bzovík) jobbágyok 1148-ban kelt gerendahordási kötelezettségéből 17 legfeljebb az építmények falanyagára lehet következtetni. Arra azonban hiába keressük az ilyen adatokban a választ, hogy ezek az építmények mekkorák voltak, és csak házból, azaz egyetlen helyiségből álltak, vagy már egyéb, pl. tárolóhelyiséggel is kibővültek? A ritka méretmegjelölésre MAJOR Jenő idéz példát, mikor „Egy tiszántúli építkezéssel kapcsolatban 3 jobbágyház belső méretével is megismerkedhetünk. Eszerint a ház belsejének szélessége és hosszúsága egyaránt 10 ulna volt, ez pedig lényegében a iW/7-féle tiszántúli ásatások méretével azonos, aki 2,2x2,2 - 4x4,5 m alapterületű házakat tárt fel a „18 Tiszalökhöz tartozó Rázompusztán!" 10 . A Bozitáról 1387-ből származó adat faházat - „domos ligneas"-t - említ, a 10 ulna kb. 3x3 méternek felel meg. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy én sem tehetek mást, mint a korábbi rekonstrukciós kísérletek, azaz a viszonylag szűkszavú közvetlen adatok mellett közvetett források bevonásával kísérlem meg a többhelyiséges lakóépítmény felföldi alakulását nyomon követni. A XIII. századot követően országosan, és Északkelet-Magyarországon is a településhálózat megszilárdulásának lehetünk tanúi. Igaz, a XIV-XV. században történeti kutatásunk erős falupusztulást regisztrál 19 , de ennek, az általános európai fejlődéssel egybevágó, legfeljebb kissé megkésett folyamatnak a kiváltó oka az a társadalmi-gazdasági változás volt, melynek során a korai földesúri házi gazdálkodást felváltotta a 13. ÉRI István-BÁLiNT Alajos 1959. 14. kk. 14. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 92-93. 15. CAPLOVIC , Duäan 1987. 155. 16. Pl. SZABÓ István 1969. 32. kk. 17. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 86. 18. MAJOR Jenő 1960. 46. 19. SZABÓ István 1971. 138. kk.
