Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
A XII-XIII. századot követően a Kárpát-medence északkeleti térségében is megindul a lakóépületek alaprajzának bővülése, és mintegy öt évszázad múltán az első néprajzi, vagy ebből a szempontból is értékelhető híradásokban már általánosan olyan lakóházakkal találkozhatunk, melyek legalább három helyiségből állnak. A lakóházak ezen félezer éves történetében egyes időszakok és területek meglehetősen eltérően adatolhatok. Elég csak a még mindig alig ismert XIV. századra utalni, vagy arra, hogy elsősorban a korszak első felében az alapvető forrásul szolgáló régészeti leletanyag földrajzilag meglehetősen egyenetlenül oszlik meg. 1 2 3 Az Alföldön a XIII. sz. első felében még lakott Orosháza-Kardoskúton , vagy Szentkirályon , Szeren , Nyársapáton 4 , Mező kovácsházán", Kecskemét-Baracson illetve Kecskemét környékén, Túrkeve-Móricon 7 , Karcag-Orgondaszentmiklóson 8 - csak a legismertebbekre utalva - előkerült házleletek lehetővé teszik, hogy viszonylag nagy biztonsággal rekonstruáljuk az alföldi lakóház alakulását, bár itt is tág lehetősége van az ellentétes, vagy legalábbis nem mindenben egyező véleményeknek 9 . A Dunántúlon és Erdélyben az előbbivel össze sem vethető, meglehetősen szerény anyag áll csak a kutatás rendelkezésére, s még lehangolóbbak a lehetőségek, ha a Dunántúl egyetlen településszintű feltárását 10 vetjük össze az alföldi Szentkirállyal, Szerrel, Nyársapáttal és Túrkeve-Móriccal. A Felföld a rendelkezésre álló régészeti anyag szempontjából nem éri el az Alföld gazdagságát. Köztes helyet foglal el, mert ugyanakkor bővebbek a lehetőségek, mint a Dunántúlon, nem is beszélve Erdélyről. Ezek a feltárások nagyobbrészt-a szlovák régészek tevékenységének köszönhetők. Magyarország területén az ásatások egy része értelmezési nehézségeket rejt magában. így a miskolci házmaradvány, illetve házmaradványok csonkák, több-kevesebb biztonsággal csak az épület falára, esetleg tüzelőberendezésükre vonat11 12 kozó adatok hasznosíthatók , datálásuk meglehetősen bizonytalan . Hasonló a helyzet a Műhibán 1. MÉRI István 1964. 19. kk. 2. A XrV-XV. század fordulójától - PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. 89. kk. 3. XIV-XV. század - VÁLYI Katalin 1989. 79. kk. 4. XV-XIV. sz. - BÁLINT Alajos 1962. 39. kk. 5. XV-XVI. sz. - BÁLINT Alajos 1939. 149-150. 6. A XVI. sz. végéig - PAPP László 1931. 146. kk.. SZABÓ Kálmán 1986. 89. kk. 7. XVI-XVII. sz. - MÉRI István 1954. 144. kk. 8. XrV-XVI. sz. - SELMECZI László 1974. 47. kk., SELMECZI László 1989. 107. kk. 9. Az eltérések, és egy rekonstrukciós lehetőség legutóbb BALASSA M. Iván 1989a. 119. kk. 10. Sarvaly, Veszprém m. - Id. HOLL Imre 1979. 33. kk., HOLL, Imre-PARÁDI, Nándor 1982. 11. KOMÁROMY József 1955. 21. 12. Értékelésüket ld. BALASSA M. Iván 1980. 113., 143., FODOR István 1988. 251.
