Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ELŐZMÉNYEK
Földfeletti ősszláv és nagymorva-kori objektumok Ezek a népek a társadalmi fejlődésnek nagyjából azonos szakaszában voltak, a törzsi társadalom bomlásának különböző fázisában, fokozatos áttérésben a nomadizmusból a letelepült, állandóan helyhez kötött életmódra. Ennél az életforma-váltásnál nemcsak az állattartó nomádok letelepülését lehet és kell figyelembe venni, hanem az úgynevezett földművelő nomádokét is, kik szintén fokozatosan hagytak föl - a többnyire irtással kialakított - földjeik váltogatásával, és hoztak létre állandó településeket 44 . Ennek köszönhetően Európa Kárpátoktól nyugatra eső részein sem voltak ismeretlenek az olyan házak, melyek a Kárpát-medencében, de Dél-Ukrajnában is - a Honfoglalást megelőző szállásterületünkön - előkerültek a régészeti feltárásokon. így a Kárpát-medencébe beköltözött magyarság nem hozott, és itt sem talált alapvetően más házat, mint amilyent már korábbi lakóhelyén ismert. Az itt a később bekövetkezett fejlődés ezért a korábbiak szerves folytatása volt, nem új alapokból indult és nem az itt talált, a honfoglalók számához képest kisebb lakosság építményei határozták meg alakulásukat. Annál is inkább, mert a Honfoglalást megérő népesség építményei megegyeztek azzal, amit az újonnan jöttek is ismertek . Az „Árpád-kori veremház" esetében - mely névvel a magyar tudomány illeti ezeket az objektumokat mindenekelőtt azt kell világosan látni, hogy ez a kifejezés csak egy építményfajtát jelöl, nincs etnikai tartalma, mint ahogyan ezt egyes szlovák régészek feltételezik. Ezt tette például CAPLOVIC, Dusán, aki SZABÓ Istvánt a „magyar házforma" 46 , BALASSA M. Ivánt pedig - példaként kiemelve - a „földbe mélyített Árpád-kori veremház" 47 kifejezés használatáért marasztalja el 48 . Ezért akár X-XIII. századi veremházról is beszélhetünk, mely a Kárpát-medencében széltében előkerült leletek alapján négyzetes alaprajzú, teljesen, vagy csak részben földbe mélyített. Tetőszerkezete ágasfás-szelemenes, a tető formája nagyobbrészt nyereg. A bejárata az egyik hosszabbik homlokzaton van, ezzel szemben lelhető föl, nagy gyakorisággal a jobb sarokban, a tüzelőberendezés, a kemence. Ez a kemence különböző technikai kivitellel készült, lehetett kőből összerakott - és egykor bizonyára kívülbelül betapasztott -, agyagból formázott, a gödör sarkában meghagyott agyagtömbbe, vagy a gödör falába vájt 49 . Ettől a meglehetősen egységes - jobbára csak méretben, vagy a kemencék készítésmódjában különböző képtől jelen ismereteink szerint először a Kárpát-medence északi, északkeleti térségében tapasztalhatók eltérések. A X-XH században itt a lakóházak egy részének bejárata nem a hosszabbik, rendszerint délre 44. BALASSA M. Iván 1985a. 26. 45. BALASSA M. Iván 1985a. 28-29. 46. SZABÓ István 1969. 29. 47. BALASSA M. Iván 1985a. 46. 48. CAPLOVIC , Duäan 1987. 145. 49. BALASSA M. Iván 1985a. 46.
