Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ELŐZMÉNYEK
néző, hanem a téglalap formájú gödör rövidebbik feléről nyílik s a kemence a bejárat mellett helyezkedik el. Mivel a bejárat meghatározása a félig, vagy teljesen földbe mélyedő épületeknél rendszerint bizonytalan, ezért eddig ezek, az általánostól eltérő objektumok többnyire csak akkor voltak egyértelműen kimutathatók,ha bejáratukhoz meneteles lejárat, gádor vezetett. Ezért ezeket „meneteles lejáratú", a szlovák nyelvű szakirodalomban „nyelves" ("jazykovitym") épületeknek is nevezik. Amennyiben a tetőgerinc irányulása a tetőt tartó ágasok nyomai alapján megfigyelhető, akkor egyértelmű, hogy ezeknek a bejárata a nyeregtetős építmény oromzati oldaláról nyílt. A rövid, oromzati oldalról nyíló bejáratú, a bejárat mellett elhelyezkedő kemencés lakóház ismerhető fel a Komját V. (Komjatice-Tomasové) feltáráson, datálása IX-XIII. század 50 . Kernenden (Kamenín-Kiskukoricás) ezek X- XI. századiak 51 , Nyitrán (Nitra-Sindolka) az ilyen házleletek korát a 52 XI- XII. századra teszik . A szlovák régészek az említetteken túl - kifejezésükkel élve - nyelves bejáratú házakat tártak fel Muzslán (Muzla-Cenkov, XI-XII. sz.), Vágdebrőd-Vedrődújfalun (Drahovce-Slovenská Nová Ves, XI-XIII. sz.), Ipolybélen (Bielovce), Epejes mellett (Presov-Nizna Sebastova, XI-XIV. sz.), Szentmihályfalván (Sarisské Michal'any) és Petőszinyén (Svinica) 53 . CAPLOVIC, Dusán ezeket általában a gádoros lejáratú építményekkel veti össze, mint például a MÉRI István által feltárt Orosháza-kardoskúti 54 , a kisfaludi 55 és a tiszaeszlár-bashalmi 56 és nem méltatja figyelemre a bejárat és a tüzelőberendezés viszonyát. Visegrád-Várkerten MÉRI István majd Ko VALÓ VSZKI Júlia tárt fel hasonló építményeket a X-XIII. század között lakott településen" . Pilismarót-Szobi révnél a XI-XII. századból , délebben Tatabánya-Dózsakerten 59 kerültek elő ilyen házak. Az utóbbit feltárója VÉKONY Gábor a X. századra datálja, de ezt FODOR István kissé korainak ítéli meg 60 . FODOR István maga is feltárt egy hasonló elrendezésű épületet Tiszafüred-Majoroson 61 , ennek kemencéje agyagból készült, ellentétben a korábban ismertetettekkel, melyek mind kőkemencések voltak. Végezetül meg kell említeni az Ungvár (Uzsgorod) melletti Radvánkán feltárt objektumot, melyet feltárója X-XI. századinak tart . Valószínű, hogy a hasonló leletek száma a jövőben gyarapodni fog, hiszen létüket jobbára csak az 1980as években kezdték felismerni a régészek. Ennek egyik oka az ásatástechnikában rejlik. A bejárat sokszor nagyon nehezen ismerhető fel, így gyakran a kemencéhez viszonyítva határozták és határozzák ezt meg, Nyelves, vagy meneteles lejáratú lakóóbjektumok 50. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 87. - 20. á., 284. 51. NEVIZÁNSKY, Gabriel 1982. 67-68., 73. - 5. á., 74. - 6. á., 75. - 7. á. 52. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 300. 53. CAPLOVIC, Dusán 1987. 147., a datálások HABOVSTIAK, Alojz 1985. alapján 54. MÉRI István 1964. 10. 55. FODOR István 1976. 371. 56. KOVALOVSZKI Júlia 1980. 31. 57. KOVALOVSZKI Júlia 1986. 61-63. és a telelpülés helyszínrajza 58. KEMENCZEI Tíbor-STANCZIK Ilona 1979. 11. 59. VÉKONY Gábor 1980. 28-29., az alaprajz LASZLOVSZKY József 1982. 283. 60. FODOR István 1988. 250. 61. FODOR István 1989. 23. kk. 62. BERNJAKOVICS, K. V. 1957. 442.
