Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

Kívülről fűthető cserépkemeacemelletti világítókandalió a Zólyom megyei Ponikon (Pomky) Kupolás, kivülről fűthető kemence mellett elhelyezkedő kandalló Árvában, Zaskó (ZaSkov) 282. LAZISTAN, Eugen-MlCHALOV, Ján 1971. 77.ábra 283. MARKUS, Michal 1974. 1., 2. ábra 284. MRUSKOVIC , Stefan 1966. 7. ábra 285. MJARTAN, Ján 1974. 52. ábra 286. KUTRZEBIANKA, Anna 1931.44. 287. Vichodna (Vychodná) — MRTFNAN, Rudolf szerk. 1953. 11. ábra 288. MENCL, Václav 1980. 105. 289. MENCL, Václav 1980. 261. 282 Jaseno) , Gömör-Kishont megyében Garamfőn (§vermovo)

283

,Baradnán (Brádno)

284

, Király hegy alján (Sumiac)

285

, stb. is feltűnik ez a jelenség. Hasonló világítószerkezetek a lengyel Beszkidekben is ismertek, ott komin, komínek a nevük

286

. Liptóból cserép világítókandallóról is tudunk

287

. Hont megyében, így Zsibritón (Zibritov) a kívülről fűthető 288 kemence mellett tűnnek föl . Távolabb, Morva-földön is ismertek ezek a viágítókandallók

289

. A korábban idézett, a Felföld magyar lakossága köréből származó adatok arról vallottak, hogy a kandallót a belülfűtős kemence belső füstelvezetőjével egyidőben bent voltak a lakóházban. így nem tűnik valószínűnek, hogy az ilyen szerkezetek, fülkék másodlagos jelenségek lennének, inkább egy funkciómegoszás sejthető esetükben. Meggondolandónak tartom, hogy éppen este, mikor a világításra szükség lenne, a kemence szája feletti füstfogó már többnyire nem működik, sőt, hogy a kemence és a szoba melege ne menjen ki, esetleg be is dugják, így ez alatt nem lehetett tüzelni, hiszen akkor a világításra szolgáló tűz füstje bennt maradt volna a lakóhelyiségben. Ezért lehetett szükség a világítókandallókra. Az ilyen alkalmatosságok funkcionálásáról -mégszemélyes tapasztalatok alapján -Persén (Prsa) REGULY Antal a következőket jegyezte fel: „A kemencze eleje köre mialatt van a tüz, felette a kémény 2 1/2 láb...", majd „Kosko, téli világító (kuczkó Szécsényben) melyen télben apró száraz lángot adó fát