Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
A világítókandalló A füst- és szikrafogóval, melegítóköpennyel ellátott nyílt tüzelőberendezés, a kandalló a Felföld falun élő magyar lakossága körében nem mutatható ki. Van azonban itt is egy kandalló, de ez funkciójában nem olyan széles skálájú, mint az előbbi, formája - a változatok ellenére - szintén különbözik az elsősorban Erdély délkeleti felében honos tüzelőberendezésektől. A kandallóról készített összefoglalásában KÓSA László a megnevezést a Tiszától keletre, az Alföldet lezáró hegyek lábáig, északon a Tiszáig és Beregben mutatta Id" . Más forrásból ismerjük 1809-ből Füzérről 252 , a Zempléni-hegység nyugati oldalán Fonyból, a Hernád völgyében Szendrőről, Szendrőládról 253 , Ondról 254 , Miskolcról 255 , esetleg Kisgyőrből, bár itt nem dönthető el, hogy a 256 257 2S8 terminus köznyelvi értelemű, vagy gyűjtött adat " továbbá Andornaktályáról " és Tardról . A terminus tartalmát illetően a kép meglehetősen vegyes. Fonyban - a nem túlzottan világos emlékezet szerint - egyfajta szobai tüzelőberendezés, füstfogó, mely független a kemencétől, azaz a szája nem ide nyílik. Ebben a kandallóban, estenként főztek is. Szalonnán és Szendrőládon már csak a megnevezést ismerték, tartalma a homályba veszett. GUNDA Béla úgy véli, hogy ez is egy olyasféle szobai tüzelőberendezés lehetett, mint az általa Martonyiból leírt kabola, azaz a kemence ferde füstelvezetője, és ennek elejét 259 nevezték kandallónak . Miskolcon 1788-ban az egyik - egyébként „néhai nemes Palotsis János özvegye Kabai Erzsébet Szirma utcán lévő" - háznál „A kemencze kandallóval együtt" került felbecslésre, majd a „pitvarban lévő katlan". Az is figyelemreméltó, hogy „Nyolc pár és fél szarufa kakas ülőjével együtt 3 fr. 24 xr."-ra 260 értéklődött, az említett kemence és kandalló viszont 4 fr. 30 xr.-ra!. A pitvarban lévő katlan valószínűsíti, hogy a kemence szája a ide nyílt, s ha ez igaz, akkor az említett kandalló nem lehetett a kemence füstelvezetője. BODGÁL Ferenc Miskolcról további épületek becsűjét közölte, közülük az egyikben 1789- ben „...Kéményét es az házban lévő Boglya Kemenczéjét kandallójával együtt...", egy továbbiban 1790- ben - „...egy kályhával, kandallóvaF'-t vettek számba. Az utóbbi esetekben a becsértéket egyben adták meg, a tulajdonos vagyoni és társadalmi helyzetéről sem értesülünk 261 , mindkettőnél egyaránt adott az a lehetőség, hogy az említett kandalló a belülfűtős kemence (kályha?) füstelvezetője, de az is, hogy önálló tüzelőberendezés. 251. KÓSA László 1970. 89. 252. BALASSA Iván 1958. 321. 253. GUNDA Béla 1934. 10. 254. MNA 240. 255. BODGÁL Ferenc 1961. 221-222. 256. FÖLDES László gyűjtése - OMF Falukutatás 257. BAKÓ Ferenc 1973-74. 240. 258. FÉL Edit gyűjtése 259. GUNDA Béla 1934. 10. 260. BODGÁL Ferenc 1961. 221. - korábban ezt az adatot egyértelműen belső füstelvezetőnek értékeltem, ld. BALASSA M. Iván 1980. 126. 261. BODGÁL Ferenc 1961. 221-222.
