Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

Kályháskemence, mellette az ajtó felöli falban világítókandalló, Kóspallag (Hontm.) A Felföld eddig említett vidékein a gyakran pontos megnevezésük nélkül felbukkanó kandalló-szerű szerkezetek talán segítenek értelmezi az eddig nem teljesen világos képet. Kisgyőrben FÖLDES László két kandallóra is bukkant, mint jeleztem, megnevezésük bizonytalan

262

. Ugyanitt, érdekes módon, a belső füstelvezetéses kemencét sípos búbos kemencének nevezték, a közölt rajzon a kemence teste szögletesnek tűnik

263

, ugyanakkor, mint korábban utaltam rá, az esetleg ugyanarról a tüzelőberendezésről készült fénykép boglya-szerű kemencét mutat. Égerszögön egy épület felmérésén ismerhető fel a kandalló, mely a kemence és a szobaajtó között helyezkedik el, neve azonban ismeretlen

264

. Mádon egy XIX. század első felében épült zsellérház

265 bontásakor sikerült olyan nyomokra lelni, mely alapján egy, az alsó szintjén téglaboltozatos, felül táblás kályhából álló, kívülről fűthető szobai tüzelőberendezés mellett a szobaajtó felőli falon lévő kandallószerüséget lehetett rekonstruálni

266

. Egyébként ezzel nagymértékben egyező megoldás ismerhető fel egy sátoraljaújhelyi cselédház tervén a XIX. század elejéről

267

. Az adatok, ha nem is teljes világossággal, de arra vallanak, hogy a Felföld keleti felében a kandalló nem a szó köznyelvi értelmében vett, önálló tüzelőberendezés, hanem többnyire a zárt (esetenként belső füstelvezetővel rendelkező) tüzelők, a kemencék és a helyiség bejárata közötti falban, vagy a fal előtt lévő, bizonyára valamiféle kiegészítő funkcióval bíró szerkezetek. A hasonló tüzelőberendezés Hevesben kandi, 262. FÖLDES László gyűjtése - OMF Falukutatás 263. GÖNYEY (ÉBNER) Sándor 1931. 12. 264. Kossuth u. 1., épült 1859-ben - VAS Tibor-MÉszÂROS Kati felm. 1979., FAD 1531. 2. 265. KECSKÉS Péter 1989. 4. 266. SABJÁN Tibor 1990b. 144. kk. 267. Országos Levéltár, Múzeumi Gyűjtemény