Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
A fejlődés párhuzamát jelenkori néprajzi gyűjtésekben is fellelhetjük. Délkelet-Lengyelországban ott, ahol a szoba bejárata előtti sien megőrizte nyitottságát - azaz mindkét oldalán ajtaja van - a tüzelőberendezés az ajtó felé néz, viszont, ha a második helyiség egyajtóssá válik, a tüzelő szája az ablak felé fordur. A régészeti leletek alapján egyelőre nem lehet meghatározni, hogy a kemence mikor fordult el. A közvetett bizonyítékok közül a legfontosabb a lakóépület többhelyiségessé válása, a /?//>a.rmegjelenése. Ennek a zárt térnek a föltűnése - mint ezt korábban bizonyítani igyekeztem - a XIII-XIV. századra tehető, és ezt a tüzelőberendezés alakulása is valószínű kis időkülönbséggel követte. A kemence fölemelkedése A kemence tüzelő felületének fölemelkedése a föld színéről két szempontból is figyelmet érdemlő. Az egyik, hogy ez feltételezi a kemence alépítményének, a padkáknak a kialakulását, mely, mint már utaltam rá, több feladatnak felel meg, munkatér, a ház lakóinak tartózkodására is szolgálhat, de tárolóhely is. Másodszor, az utóbbi időkben felmerült, hogy a kemence felemelkedése viszonylag kései jelenség. így különösen érdekes, hogyan érvényesül ez a Felföld magyar népi építkezésében. A német házkutatás, és eredményeit összegezve például SCHIER, Bruno azt állítja, hogy a kelet-európai főzőkemence eredetileg padka nélküli volt, és a kemence szája előtti padkáit a nyugati, tűzhelyes házól vette át abban az érintkezési övezetben, mely Skandináviától az Alpokig, a Kárpát-medencét is magába foglalva húzódik 150 . Ezt a tételt BÁTKY Zsigmond is magáévá tette. Többhelyütt is hangsúlyozza az „északi-magyar ház"-ról szólva, hogy a kemence szája előtti padka „Piciny volta nyomban elárulja, hogy másodlagos szerepet tölt be. Kezdetben nem is szerves része a tüzelőnek, hanem későbbi járulék" 151 . Hogy a kemence és a tüzelőpadka, tágabban értelmezve a tüzelőhely a kezdeti időkben nem függ össze, BAKÓ Ferencnél is felmerül, úgy véli, a Felföldön a kemencés tüzelőberendezéseket „...megelőzően azonban lennie kellett a födém nélküli ház sarkába épített patkára - talán ez volt a »tiszpal« - rakott teljesen szabad tűznek is, amint ez kezdetleges körülmények közé degradálódva napjainkig is megmaradt" 152 . Az, hogy a magyarság a Kárpát-medencébe már a kemencés ház ismeretével érkezett, ma már nem szorul bizonyításra 153 . A Honfoglalást követő időkből, az Árpád-korból feltárt épületek egy részében csak nyílt tüzelők helyei kerültek elő. Igaz, ahol egy településről több építményt is ismerünk, ott ezek mellett a zárt tüzelőberendezések is fellelhetők. Jó példája ennek a dobozi ásatás, ahol olyan építmény is volt, ahol csak nyílt tűzhelyet sikerült feltárni, jellemzően itt sütőharang maradványokra bukkantak 154 . A kemence nélküli építmények egy részénél felmerül, hogy ezek nem lakóhelyek voltak, mint például Tiszaeszlár-Bashalmon a XII-XIII. századra datálható 2. sz. építményéi 155 , és a példák tovább sorolhatók. Az 149. Pl. a bojkoknál - CZAJKOWSKI, Jerzy 1969. 84. 10. ábra 150. SCHIER, Bruno 1932. 217. 151. BATKY Zsigmond 1930b. 123. 152. BAKÓ Ferenc 1973-74. 276., a kezdetleges körülmények a különböző pásztorépítmények, alkalmi szállások. 153. Összegzését ld. BALASSA M. Iván 1985a. 24. kk. 154. KOVALOVSZKI Júlia 1975. 209. 155. KOVALOVSZKI Júlia 1980. 30-31., 41., 47.
