Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
Máramarosban is föllelhető ez az elrendezés 146 . Délebbre, illetve keletebbre a Beszterce völgyében Békás körül 147 , vagy a moldvai csángóknál 148 az esetenként már a felvidékiektől erősen eltérő tüzelőberendezéseknek hasonló az elhelyezkedése. A kemence üyen tájolása az egyhelyiséges építményeknél nyüvánvalóan azzal magyarázható, hogy a kemence szája, az előtte lévő tér - ami munkahely is - így kapta a legkedvezőbb megvilágítást, és a füst is könnyebben távozhatott a helyiségből. Makacs megmaradása azzal lehet összefüggésben, hogy az említett vidékeken - mellőzve most a nem is mindig világos fejlődés- Fa talapzaton nyugvó füstelvezető nélkül menetet - a tüzelőberendezéssel Trencsénm.) ellátott lakótér egy olyan helyiségből közelíthető meg, mely a felföldi házaknál nyitottabb, nemcsak a bejárati- hanem hátsó hosszú homlokzata felé is van ajtaja, esetleg födémé sincs stb., azaz egy valódi színből, a síén, boisko és egyéb hasonló néven nevezett helyiségből. A Felföldön ezzel szemben, mint ezt feltételezem, a lakóház fejlődése során a második helyiség a pitvar volt, melynek egyetlen ajtaja nyílt a szabadba. Ennek következményeként, hogy a korábbi bejárat elé egy zárt második helyiség épült, a kemencét célszerűnek látszott elfordítani. Igaz, így a füst eltávozásának korábbi, kedvezőbb útja nem biztosítató, de legalább a kemence szája, az előtte lévő munkahely viszonylag kedvező megvilágítást kapott. A kemence alapjául szolgáló építmény részmegnevezései is ezt a feltételezést támogatják. A Felföld nyugati felének magyar lakossága körében a szap, szapha, mint ezt részletesen kifejtettem, a lakóhelyiség bejárati ajtaja felőli oldalpadkát jelöli. A szlovák megfelelők azonban többnyire valamiféle, a kemenceszáj felőli oldalon lévő részletre vonatkoznak. A jelenség megítélésem szerint azzal magyarázható, hogy a terminus magyar nyelvbe kerülésekor az ajtó felőli, akkor még a kemenceszájjal összefüggő padkát, majd a kemence ablak felé fordulása után is a tüzelőberendezésnek ezt a részét jelölte. A szlovák nyelvben ezzel szemben - ahol a szónak a magyarral ellentétben a jelentéstartalma ismert lehetett - továbbra is a fűtőnyílás körüli, immáron az ablak felőli részekre vonatkozik. Hasonló jelenségre, éppen a tüzelőberendezésekkel kapcsolatosan, korábbi példa is van, elég itt a kamenyica>kemence példájára hivatkozni, mikor az eredeti 'kőből készült' jelentéstartalom a magyar nyelvben nem jelenik meg, hanem általában 'tüzelőberendezés' a szó jelentése. 145. Kós Károly 1974.20. 146. STOICA, Georgeta 1974. 96. 147. VUIA, Romulus 1973. 144., 149. 148. Kós Károly 1976. 183.
