Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
bizonyára a huzat szabályozására - és ezt sopúchask nevezték 74 . Ugrócon (Uhrovská Dolina, Trencsén m.) a belülfűtéses kemence belső füstelvezetője a sopucJi 15 . A Garam felső folyása mentén - mint erről MJARTAN, Ján beszámol - a kemence szájától jobbra lévő kis kerek, a gyufa tartására szolgáló vakablak a sopusok 1 *. Árvában is ismert a terminus, ott a belső füstelvezetéses kemence szája előtti tüzelőpadka 77 [nálepa) magasságában a hátsó hosszú homlokzati falon van egy kis (szellőző ?) nyüás, a sopúch . A megnevezésnek a magyarhoz hasonlóan a szlovákban is meglehetősen változatos jelentéstartalma van, de ez esetben is megfigyelhető egy csoportosulásuk. Ott a kemence szájával, annak környékével, a füstelvezetéssel van kapcsolatban, és többnyire valamilyen, a kemence száj-felőli oldalán lévő részt jelöl. * A kemence alapjául szolgáló építmény megnevezésére a rendelkezésre álló adatok alapján két, területileg elég biztonsággal elkülöníthető terminus-rendszer használatos. A Felföld nyugati részén a tűzpad-szapha páros, keleten a tőc, tőcik. A kettő között fordul elő a kucik, ez nem válik el teljes határozottsággal, ami valószínű a tőcikkd való hangtani hasonlóságával magyarázható. A tűzpad utótagjával kapcsolatosan K. CSILLÉRY Klára a 'földből készült kiemelkedés' elsődleges jelentését bizonyította, de éppen a pad-pal megfelelésnek volt egy olyan sajátossága, hogy a 'fából készült' jelentéstartalmat is feltételezhettük. A tőc, tőcik esetében ez a jelentéstartalom meglehetősen egyértelmű. A kemence felépítménye A kemence felső részének részmegnevezéseire nagyon kevés adat áll a rendelkezésünkre, illetve ezek többnyire olyanok, melyek vizsgálata nem jár különösebb tanulsággal. Egyedül a cseresznek, cseresznyeg bizonyult olyannak, mellyel érdemes behatóbban foglalkozni. Cseresznek, cseresznyeg A terminus nem túlzottan gyakran fordul elő, és nehéz eldönteni, hogy ennek ritkasága, vagy a gyűjtők figyelmetlensége az oka. PINTÉR Sándor mindenesetre feljegyezte, hogy a kemence szája előtti padka közepét nevezték cseresznyének, azt a részt, ahova a kemence parazsát kihúzzák, ha főzni akarnak 78 . „A kemencze szájába, úgy alul mint felül, egy szélesebb kő van építve, az előbbit bábkőnek (Apátfalva), vagy 74. BOTÍK, Ján 1988. 321. 75. MJARTAN, Ján 1977. 113. 76. MJARTAN, Ján 1974. 50. 77. CAPLOVIC, Pavol 1977. 40. 78. PINTÉR Sándor 1880. 17.
