Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
pánkkőnek (Dédes), az utóbbit általában cseresznyegnek nevezik. Az utóbbi rendeltetése a lángot, szikrát visszatartani, míg az ott alkalmazott lyuk a füst távozására szolgál „ - írta PÁPAI Károly 79 . ISTVÁNFFY Gyula nem adja meg pontosan adatai származási helyét, de megemlíti azokat a köveket, 80 melyeket a kemence szájába alul és felül beépítenek, szerinte mindkettőt cseresznyegnek nevezik . Keletebbre a gömöri Serkén (Sirkovce) is használták a megnevezést . Figyelemre méltó, hogy a Felföld délibb részein sem ismeretlen. Miskolcon egy ház építésénél a „Kő tseresznyek"-et említik, mely kétségtelenül a tüzelőberendezés része, mert a házban lévő boglyakemence után következik 82 . Mezőkövesden a kemence száját elzáró tévőt esetenként cseresznye-kóből faragták, ennek az az érdekessége, hogy ilyen kőfajtát más összefüggésben nem ismernek. 83 Heves megyében Párádon, Bekölcén, Felsőtárkányban és Sírokon a kürtőt nevezték így . Pogrányon (Pohranice, Nyitra m.) és környékén a kemence eleje, szája környéke a cseleszneJc 4 , a Karancs vidékén 'a kemence füstfogója', 'nyitott kürtője' jelentésben ismert 85 . Vámosmikolán, Perőcsényben a szabadkémény alatti terület a cselesznyek, cselesznyik, a konyhában a tűzhely feletti fal a cselesznyek fala, Galgamácsán pedig maga a szabadkémény kürtője a cseleszneJc 6 . Az adatok közreadójának, I. SÁNDOR Ildikónak is felkeltette a figyelmét a megnevezés, mely szerinte „A kürtös kemencékkel való rokonságot..." bizonyít• 87 ja • A mai köznyelvi szlovák öefuste általában 'kemenceszáj' jelentésű 88 . Inkább csak kiragadott példákként, mint a teljességre törekedve: Búrszentpéteren (Borsky Peter, Pozsony m.) öelesno 9 , Nyitrafenyvesen (Chvojnica, Nyitra m.) őelesno 90 , Trencsény környékén (Trenöín, Trencsén m.) öefusi\ Hontban Cserin és Alsófehérkúton (Cerovo, Dőlné Príbelce) celusté, cefesnlÊ 1 , a Felső-Garam mentén Zólyomban és Gömör-Kishontban őelusta 92 , az Ung megyei Tárnán (Trnava pri Laborci) celisce 94 , de még a vizsgált területtel szoros kapcsolatot tartó lengyel Árvában is celuscienek 95 nevezik a kemence ezen részét. A magyar hangalakhoz a Hont megyei változatok állnak a legközelebb. Figyelemre méltó, hogy a szlovák megfelelő általános elterjedtségével szemben a magyar cseresznyeg és megfelelői csak a Felföld nyugati felében, mintegy Gömör, Nyugat-Borsodig fordulnak elő, tehát a szapha és a tűzpacÜú együtt. Ahol a kemence alapépítményének neve tőc, tőcik még véletlenül sem bukkan föl, a kucik elterjedési területén azonban kimutatható. 79. PÁPAI Károly 1893. 21. 80. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 5. 81. MTSz 1.297. 82. BODGÁL Ferenc 1957. 316-317. 83. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226., Sirok - MTSz I. 297. 84. MTSz 1.297. 85. MTSz 1.297. 86. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 358., Galgamácsa - UMTSz I. 801. 87. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 392. 88. MJARTAN, Ján 1975. 922. 89. SVECOVÁ, Soha 1968. 123. 90. SVECOVÁ, Sona 1968. 127. 91. ABELOVA, Viera 1971. 195. 92. BOTÍK, Ján 1988. 321. 93. MJARTAN, Ján 1974. 50. 94. SVECOVÁ, Sona 1957. 111. 95. Zawoi - KUTRZEBIANKA, Anna 1931. 45.
