Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
A jelenkori adatok is hasonló bizonytalanságul tanúskodnak. Péter vásárán az ajtó felőli alsó kemencepadka megnevezése 59 , Sírokon és Párádon a kemence padkája a szapha, illetve a kemence szaphás, ha padkája van 60 . Maconkáról K. CSILLÉRY Klára említi ezt a megnevezést 61 . A Magyar Néprajzi Atlasz mint a szobabeli kemence nevét térképezte két helyen: Cakón (Cakov, Gömör-Kishont m.) és Mikófalván 62 . Az előbbi hely közelében több faluból is említik a terminus egykori ismeretét, így Szentsimonról 63 , Dédesről 64 és általánosságban Gömörből 65 . A legdélibb eddig ismert előfordulása Szihalomból származik . A terminus többeket foglalkoztatott, és száz év múltán BAKÓ Ferenc visszatért PÁPAI Károly feltételezéséhez: „Eredetének megfejtéséhez közel áll Pápai Károlynak az a véleménye, hogy »egy korábbi kemencze alakra vezethető vissza, melyben egy szapuló üst volt alkalmazva«, így tehát egy korai műveltségbeü elem lenne a szapha, ami nagyobb terület sajátja volt" 67 . A szapul első, bizonytalannak jelzett említése 1575-ből származik: „Mosdásodban, fonásodban, szapulasodban temeny ezer babonát bübayt erthecz az hitetlenekrűl" , de ha figyelembe vesszük, hogy a minket érdeklő szót megelőzően asszonyi tevékenységeket említenek, eléggé egyértelmű, az 1604-es adattal egyező dologról szólnak, azaz „Szapulloc. LLxo" , tehát lúgozok. A szapuîlo kádat először 1634-ben említik 70 . Van azonban egy nehézség, bár a szapulással történő ruhatisztítás még nem talált kutatóra, de az kétségtelen, hogy a mosásnak ezt a módját csak a Dunántúl északi részén, a Kisalföldön, a Tiszántúl északi 71 F felében és Erdélyben nevezik szapulásnak, a Felföldön - a Garam és a Hernád között - ez a lúgozás . így nem tűnik túlzottan valószínűnek a terminus ilyetén eredeztetése. Az adatok nagy szóródást mutatnak - a XIX. század második felében már kiszorulóban lévőnek tűnik -, de azért eléggé egyértelmű, hogy a szap, szapha a kemence oldalával van kapcsolatban, tovább szűkítve, a kemence oldalánál lévő, ülésre, vagy alvásra is szolgáló padka lehetett. Innen nagyobb valószínűséggel meg lehet magyarázni eredetét. A mai szlovák nyelvben van egy sopúch megnevezés. A Nyitra megyei Berezón (Brezová pod Bradlom), illetve a korábban hozzá tartozó Kosarason (Kosariská) két jelentése is ismert. Az előbbi helyen a kemence szája felett lévő belső füstelvezető {komin) alatt, a kemence falában lévő, a meleg szabályozására szolgáló kis nyílás, az utóbbi helyen az egész belső 72 A füstelvezető neve . Az utóbbival kapcsolatban SVECOVÁ, Sona megjegyzi, hogy a sopúch az ajtó feletti füstelvezető-nyílást is jelenti, és általában 'füstelvezető' jelentése van 73 . Hontban Szénaváron (Senohrad) és Dacsólámban (Daöov Lom) az emlékezet szerint a kemence hosszabb oldalán volt egy kis füstnyílás 59. BAKÓ Ferenc 1973-74. 225. 60. MTSz II. 491. 61. BAKÓ Ferenc 1989b. 724. 62. MNA 224. 63. BAKÓ Ferenc 1989b. 724. 64. MTSz II. 491. 65. MTSz II. 490. 66. MTSz II. 491. 67. BAKÓ Ferenc 1989a. 724. 68. TESzIII. 677. 69. TESzIII. 677. 70. Okl.Sz. 886., a szapuelőször 1395-ben fordul elő - TESZIII. 676. -, de a 'szemes termények mérésére szolgáló edény, mérő', vagy a 'kosár'jelentés nehezen hozható összefüggésbe a tüzelőberendezéssel 71. MNL3.644. 72. SVECOVÁ, Sona 1968. 124., 133. 73. SVECOVÁ, Sona 1968. 133.
