Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

A kocik, és alakváltozatai használatosak a Bódva és a Rakaca mentén , az Aggteleki karszt túlsó oldalán

43

, a Medvesalján

44

, délebbre és nyugatabbra Barnán, Felső tárkányban

45

, Kacson

46

, Kisgyőrben

47

, Ongán, a Hernád mentén Alsódobszán, Megyaszón, Forrón

48

. így nevezik a padkát Pányokon, Nyíriben, Mokcsakerészen (Krizán Liesova), Abarán (Oborin), Leleszen (Leles), de a Bodrogközben Vissen

49

, Dámócon

50 is. Szap,szapha A felföldi tüzelőberendezések magyar szókészletének egyik legjellegzetesebb, egyben legtöbb találgatásra okot adó eleme a szap, szapha. Már SZEDER Fábián is említi, nála a szap a kemence oldala, ahol „a fáklyát száríják", a szapallya, kemence oldala melletti pad . Adatai Hont és Nógrád megye Ipoly melléki területéről származnak

52

. Nagyjából ezen a vidéken, Lentőn (Lentora, Nógrád m.) 1787-ben egy tanúvallomásban arról esik szó, hogy valaki „...egy darabig a szap alatt fekütt" . Időben ez után Kiss Antal adata következik, aki 1867-ben - valószínű a barkóknál - bukkant erre a megnevezésre. Szerinte a szap a kemence oldala, a szapaiya kemence oldala melletti padka . 1868-ban FRANZ Alajos arról ad hírt, hogy „A palóczoknál sok helyen a kemence... lapos tetejű, ezt saphámk nevezik, fekvő helynek használják, különösen az öregek és betegek..."

55

. 1880-ban megjelent munkájában PINTÉR Sándor leírja: „Végre a kemenczének azon részén, hol a házba bejárás volt, vala egy jó szélesre hagyott, alul üres pad, ezt »szap«-nak nevezték". Majd idéz egy közmondást is, mely szerint „Hívatlan vendégnek szap alatt a helyi"

56 A Gömörben és Hevesben egyaránt járatos FINDURA Imre úgy tudja, hogy „A palóczoknál a búbos sok helyen nem kúpba végződik, hanem lapos, és ez a »szap«, vagy Hevesben »szapha«..."

57

. PÁPAI Károly - szerencsére pontosan lokalizálható - adata Karancslapujtőről származik, e szerint a szapallya a kemence oldala mellett húzódó pad. Általánosságban szól a szapha megnevezésről is, melyet Tesmagon (Tesmák, Hont m.) már csak „szólásmondásban" élőnek talált. Mindezek alapján úgy véli, „...hogy a kemencze felsőbb részét, talán a pártázatot is szaphának nevezik"

58

. 42. GUNDA Béla 1934. 5., VISKI Károly 1933. 21., MNA 240. 43. MNA 240., Kecső (Kecóvo), Szádvárborsán (Silická Brezová) 44. DÁM László-D. RÁcz Magdolna" 1986. 78. 45. MNA 240. 46. LAJOS Árpád 1969. 344., ugyanitt - mint láttuk - a ház előtti padka neve tőcik 47. CSERI Miklós 1983. 121. 48. A tőcikkd keveredve - VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 267. 49. MNA 240. 50. SISKA József 1987. 129. 51. SZEDER Fábián 1819. 40. 52. ZÓLYOMI József 1974. 60. 53. PMA 512. 54. KISS Antal 1867. 88. 55. FRANZ Alajos 1868. 242., kiemelés tőlem 56. PINTÉR Sándor 1880. 17. 57. FINDURA Imre 1885. 201. 58. PÁPAI Károly 1893. 24.