Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
A konkrét épületek adatait feldolgozva megállapítható, hogy a Sajótól keletre a kontyolt nyeregtető és változatai az uralkodók, ettől nyugatra a nyeregtető széles elterjedési övezete figyelhető meg. Ezt követően a Cserehátban a széles vízvetős megoldás a legelterjedtebb, ez - feltehetően - a kontyolt megoldás tágabb családjába tartozik. Egyenes oromzatos nyeregtetős lakóházak, Karcsa (Zemplén m.) A Felföldön a különböző tetőformák ezek szerint észak-déli vonalakkal határolódnak el egymástól. Az ilyen tagolódás az általam tanulmányozott területtől délre és északra egyaránt tapasztalható. Az Alföldön már GYÖRFFY István felfigyelt arra, hogy a nyugatra lévő nyereg- és a keletebbi különféle kontyolt tetők között - egyszerűsítve - a Tiszafüred - Békéscsaba vonal a határ, s egyben utal arra, hogy régebben ez nyugatabbra húzódott Tiszafüred - Karcag között . Lényegében ugyanez rajzolódik ki a Néprajzi Atlaszban is 169 . A GYÖRFFY István által húzott vonal folytatódik észak felé a Sajó mentén. A mai országhatárt átlépve a kontyolt tetők kelet felől a Rozsnyó (Rozftava) - Andrási (Paca) - Merény (Nálepkovo) - Kőperény (Úloza) - Ólubló (St. L'ubovria) - Helivágása (Haligovce) vonalig mutathatók ki, bár egy foltban innen keletre (Hegyeshely - Vysoká nad Kysucou, Polyánfalva - Pol'anovce, Gyónfalva Hrisovce) a nyeregtető a domináns. A felvidéki kontyolt tetők nyugati elterjedése Losoncnál (Lucenec), Feketebalognál (Cierny Balog) és Királybocánál (Vysná Boca) kezdődik. Érdekes, hogy a két határvonal között van egy nagyon keskeny sáv - szinte csak egy-egy falut foglal magába - Cakó (Cakov), Gömörpanyit (Gemerská Paníca), Sűvéte (Sivetice), Baradna (Brádno), Sajóréde (Rejdová), Szepesvéghely (Hranovnica), Poprád (Poprád), Batízfalva (Batizovce), ahol a tetők kontyoltak 170 . 168. GYÖRFFY István 1942. 94-95. 169. MNA252. 170. EAS, mintafeldolgozás LX. 16.
