Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
Tetőfedés A Felföldön a lakóhazak fedése hagyományosan a zsúp, délen a nád. Mellettük, ha nem is gyakran, de számolni kell a zsindellyel, terméspalával, újabban a cseréppel és a bádoggal. De ezeken kívül más, ma már jobbára feledésbe merült tetőfedő anyagok is előfordultak ezen a vidéken. A zsúp fedésről szinte minden olyan tanulmány megemlékezik, mely valamilyen formában érinti a Felföld népi építkezését. Szó sem esik azonban a taposott- vagy teregetett-szalmáról, hasonlóan figyelemre se méltatták a gyékény, káka héjazatokat, nem is beszélve a gazból készültnek mondott tetőkről. Szalma A szalmás ház, amikor a ház héjazata nem kévékbe kötött, hanem a tetőlécekre teregetett rendezetlen, taposással tömörített szalmából készül, BÁTKY Zsigmond szerint Bihartól keletre Erdélyben általános, és utal rá, hogy a Dunántúlon, a Zselicségben is ismerték. Úgy véli, hogy a nyomtatással történő szemnyerés és a szalma fedés között kapcsolat van 171 . De nemcsak Biharban, hanem Szatmárban is ismerték ezt a tetőfedést. A taposott szalmát SCHIER, Bruno Kelet-Európa minden gabonatermelő területére jellemzőnek tartja az úgynevezett kördeszkákkal, melyek alul a héjazatot tartják és a csaptatófákkal - ezek felül rögzítik 172 r a szalmát - együtt . Ugy tűnik, hogy az eddig ismert előfordulások mellé a Felföld is felsorakoztatható. A XVIII-XIX. században Nógrád megyéből több olyan adatot ismerünk, mikor nemcsak zsúp, hanem szalma fedést is említenek. Természetesen nem kizárt, hogy mindkét esetben ugyanarra a fedésmódra gondoltak, ezért az adatokat közelebbről meg kell vizsgálni. A megye déli részén lévő Kallóban 1722-ben leégett egy ház, melynek „szalmás a teteje", ugyanitt több mint egy évszázad múltán, 1829-ben az iskoláról írják, hogy fedele szalmás, állapota jó. 1735-ben Szöllősön ég meg egy „szalmával födődött" ház. Szalma fedést említenek 1828-ban Heréden, ahol az uradalmi juhász és az árendás házának volt ilyen héjazata. 1829-ban Erdőkürtön az iskola, 1812-ben Kiszellőn (Alsózellő Málé Zlievce) lakóház, 1836-ban Egyházasgergén (Liptagerge) uradalmi épületek, közöttük kerülőkovácsház és műhely, a takács és a szakács háza volt így födve. Az utóbbiról például ezt jegyezték fel: „...szalma fedés alatt, allya zsindellyel körülkerítve van..." 173 . A kételyek eloszlatásához azonban közelebb visznek az olyan adatok, ahol zsúppal fedett épületeket is említenek. Alsósztregován (Dolná Strehová) 1758-ban egy tűzesetnél arról értesülünk, hogy a ház ^z//? alatt 171. BÁTKY Zsigmond 1941. 136-137. 172. SCHŒR, Bruno 1932. 102. 173. PMA. 221., 215., 371., 464., 445., 261., 265., 447., 282., 234., 214.
