Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
Miskolcon két 1788-ban felbecsült háznál is említik a mestergerendát, a padlásdeszkákat, sőt az egyik esetben arról is értesülünk, hogy asztalos készítette 144 . A padlások - nyilván felülről - tapasztottak voltak, a házak fala oszloppal erősített vályog, illetve vázszerkezetes sövény. Ugyanitt 1789-ben egy vegyes kő és vályog falazatú épületen „Átalvető és folyó gerendák", valamint a „padláson 22 deszka" fordul elő, 1790-ben egy másik háznál gerendák, deszka padlás került felvételre, de a mestergerendát nem említik 145 . A régéci uradalmi erdő rendtartás egyik tétele 1753-ban a mestergerenda . Sárospatakon 1607-ben arról intézkednek, hogy egy romlófélben lévő házat hozzanak rendbe, és „Egj Mester Gerendát is vonnion alája" 147 , 1741-ben egy vázszerkezetes sövény falú ház mestergerendájáról értesülünk 148 . A födém anyaga, kivitele A mennyezetek technikai kiviteléről az esetek többségében nem értesülünk. A már korábban idézett adatok egy része úgy Nógrád, mint Heves megyében a deszkamennyezetekről szól. Ez Heves alföldi vidékein is előfordul, de BAKÓ Ferenc feltételezi, hogy itt már a XVIII. században is alkalmazhatták a tapasztott nád- és vesszőfödémet is 149 . Mindenesetre az egri püspökség 1764-ben Tokajon át Máramarosból hozat deszkákat, nyilvánvaló jobbágyai igényére is tekintettel 150 . Máramarosból Tokajig a deszka tutajon juthatott el, de tengelyen is szállították a födémhez szükséges faanyagot a délibb vidékekre. Erre utal a korábban említett abasári adat 1743-ból, ahol is „35 garam deszká"-ról szólnak. Ez nyilvánvalóan a Garam mentén készített deszka lehetett, ahol még a XIX. század közepén is nagy mennyiségben készítették a „...deszkát, léczet, fenyőszálat... az alföldieknek" 151 . HUNFALVY János 1867-ben arról számol be, hogy „Miskolczot és környékét lágyfaneműkkel, mint fenyődeszka, sindel, lécz, sőt épület fával is egészben Gömör látja el... A leginkább Garanról Kokove és Klenóczról elszállított faneműek..." 152 . A BODGÁL Ferenc által feltárt XVIII. századi miskolci adatokból kitetszően Miskolcon már akkor deszkafödéme volt a házaknak, sőt igényesebb megmunkálású is előfordult, hiszen az egyiket asztalos készítette. Sárospatakon néhány esetben az sem kizárt, hogy egyes épületeknek gerendafödéme volt. Az Ispotály-ház leírásánál többször is előfordul a következő megfogalmazás: „ko fallal rakott, gerendás padlasos kamoraival...", „Nagy kamora... padlasos Gerendás" 13 . 1654-ben: „Az Hátulsó haz... egi Terhes ko kamarával es egj 8 hordóra való gerendás pincevei..." böcsültetik föl. Hasonló megfogalmazással találkozhatunk nem sokkal korábban, 1621-ben az alsósebesi (Nizná Sebastová, Sáros m.) kúriánál: „...wagion 144. BODGÁL Ferenc 1957. 317-318. 145. BODGÁL Ferenc 1961. 221. 146. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V. 1898. 463. 147. ROMÁN János 1965. 15. 148. ROMÁN János 1865. 165. 149. BAKÓ Ferenc 1978. 56. 150. BAKÓ Ferenc 1967. 166. 151. FÉNYES Elek 1847. 252. 152. HUNFALVY János szerk. 1867. 312., ld. még CSERI Miklós 1986. 212. 153. ROMÁN János 1965. 107-108., az épület XVI. századi!
