Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
Födém nélküli kamrát magam is találtam Dél-Borsodban. Igriciben egy 1776-ban épült ház bontásakor úgy találtam, hogy a kamra és a pitvar első fele az épület hosszú története során valamikor padlás nélküli volt. Mezőkeresztesről hasonló adataim vannak. Ugyanakkor az igricihez hasonló adatok - ahol a födém hiányára a deszkázat eltéréséből következtettem - kellő óvatossággal kezelendők. Az egyes helyiségek födémdeszkázatában mutatkozó különbségek ugyanis könnyen arra a feltételezésre csábítanak, hogy az eltérő födémek között időbeli eltérés lehet. Pedig esetleg csak arról van szó, hogy a lakóhelyiség igényesebb, fűrészelt, esetleg fenyő födémdeszkázatot kapott, míg a kamrában, pitvarban megelégedtek a silányabb minőségű anyaggal. Mindenesetre, hogy Igriciben a XVIII. század harmadik harmadában épült ház lakószobájának födémé volt, nem lehetett szokatlan, hisz Miskolcon már a század első felében, 1716-ban gyakran emlegetik a ház paáptt . A lakóépület, ezen belül a lakóhelyiség födémének kérdésköre nem független a tüzelőberendezésektől, sőt a lakásbelső alakulásának kérdéskörétől sem. Az ország középső részein, az Alföldön a XV-XVI. században megteremtődött a lehetősége a lakóhelyiség füsttelenítésének azáltal, hogy elterjedt a kívülfűtős kemence/kályha 1 . Ez minden bizonnyal együtt járt a lakóhelyiség lepadlásolásával. Ugyanakkor az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet nem feltétlenül követeli meg a keresztgerendák, a mestergerenda alkalmazását, azaz egy olyan födémet, mely értéke miatt mindenképpen megjelenik például a leltárakban, épületbecsükben. A Felföldön azonban a nagymúltú szarufás tetőszerkezet általában nem nélkülözheti a keresztgerendát. Nem független a kérdéstől a belülfűtős, belső füstelvezetéses kemence és a kémény elterjedése sem, mert igaz ugyan, hogy elméletileg egyiknél sem kizárt létük egy födém nélküli lakóházban, csak egyszerűen értelmetlen. A mestergerenda nyilvánvalóan a ház, lakóhelyiség lepadlásolt voltára utal, ugyanakkor hiánya még nem jelenti ennek ellenkezőjét. A szilárd falszerkezetű építményeknél, de a föld- és a vázszerkezetes falaknál is lényegében csak akkor van elengedhetetlenül szükség a mestergerendára, ha a padlást valamivel leterhelik, hiszen a viszonylag kis szélességű épületek mennyezetét a keresztgerendák is elbírják. Jól példázza ezt az a két nemesi ház, melyet 1743-ban Abasáron vettek számba. Az egyik vázszerkezetes, zsilipéit falú és nincs mestergerendája. Pedig igényes épület, erre vall falának anyaga, és az is, hogy padlása „35 garam deszká"-ból készült. A másik talpas-vázas, zsilipet falú, ennek mestergerendáját is említik 139 . 1785-ben a nógrádi Ipolybolykon (BoPkovce) egy jobbágyot kibecsültek házából, melynek talpfája, „Húszon ött kereszt és boríttó gerendá"-i voltak, említik „Padlását, mely hat deszkábúl ált" , de a mestergerendát hiába keressük. Hasonló a helyzet Csaláron (Celáry), ahol 1821-ben egy 5 öl szélességű háznál „huszonkét (22) keresztgerenda"-t találtak, a „padláson 74 szál kardeszka", de a mestergerenda itt is hiányzik 141 . Gömör megyében Rimaszombaton (Rimavská Sobota) FINDURA Imre egy olyan házról ad hírt, melynek mestergerendáján ez állt: „Építette Varga Bálint 1572-ben" 142 , és úgy látszik a mestergerendákkal szerencséje lehetett, mert Maconkán szintén egy XVI. századira bukkant: „1587-be csináltta Szabó Bálint és Orosz Menyhért" 143 . 137. SCHRAM Ferenc 1982-1983. I. 170-212. 138. összegzését ld. BALASSA M. Iván 1985a. 81. kk., BALASSA M. Iván 1989a. 125-127. 139. BAKÓ Ferenc 1967. 179., a „garam"-ot ld. a 157. oldalon. 140. PMA 334. 141. PMA 297. 142. FINDURA Imre 1894. 100. 143. FINDURA Imre 1885. 200.
