Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
Folyógerenda A folyógerenda megnevezés nyugati határa a Magyar Nyelv Atlasz szerint a Balaton - Hét - Csúcsom (Cuóma) - Tornagőrgő (Hrhov), délen Balaton - Sajóvelezd. Magam délebbre, Tiszatarjánban gyűjtöttem folyófa változatban, Kisgyőrben is előfordul a folyógerenda, de vele együtt a sárgerenda is 96 . Keleten a Hernádig térképezi a Nyelv Atlasz, a Néprajzi Atlasz a Sajó - Hernád által bezárt háromszögben és a Zempléni-hegységben mutatja ki. A Hernádtól keletre tapasztalható elterjedést a történeti adatok is 97 alátámasztják, ismert volt a Zempléni-hegységben, így Regécen és Mogyoróskán . Sárospatakon 174198 -ben egy „...jó uj Házat Agasokra Patitssal jó Fábul folyó és Mester Gerendával..." vettek számba . A déli elterjedést egészíti ki, hogy 1789-ben Miskolcon említik a megnevezést 99 . A folyógerenda terminus sajátossága, hogy az Alföldön is ismerik, de ott nem a fal tetején futó, hanem az erre merőleges, azaz a kereszt- vagy általgerendákat értik rajta. A Magyar Néprajzi Atlasz a Tiszántúlról mutatja ki ilyen értelmű elterjedését 1 , és a felső-bodrogközi és a zempléni-hegységbéli előfordulását is jelzik. A Bodrogközből a XIX. század elejéről is van erre adatunk: „Találtatik a Házban egy Mester Gerenda,... és találtatnak tizenhat szál folyó gerendák" . A néprajzi feldolgozások is jelzik a megnevezés használatát, például a Nyírségből 102 , ahol azonban a keresztgerenda is ismert. Figyelemre méltó, hogy Hajdúhadházon a folyógerenda - keresztgerenda 103 , de az egykori talpas-vázas falszerkezet leírásakor DANKÓ Imre mint a fal tetején elhelyezkedő gerenda nevét említi 104 . A bihari síkságon is valószínű a keresztgerenda folyógerenda megnevezése 105 , hasonló, de biztos adataink vannak a bihari Sárrétről 106 , a Sárrét peremén fekvő Barándról 107 , a Nagykunságból 108 . Koszorú, vízvetö A regéci erdőrendtartásban szerepel egy „koszorú gerendának" tétel is 109 , Novajban, ugyancsak levéltári forrásban „koszorú ágas"-ról szólnak" , ugyanakkor együtt is szerepel a koszorút 1 ?, a tóre/tfmegneve96. CSERI Miklós 1983. 116. 97. Regéci uradalmi erdőrendtartás - Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V. 1898. 463. 98. ROMÁN János 1965. 165. 99. BODGÁL Ferenc 1957. 188. 100. MNA231. 101. Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár, Úrbéri perek, 8. cs. loc. 200. 102. DÁM László 1982. 38. 103. DANKÓ Imre 1979. 163. 104. DANKÓ Imre 1979. 176. 105. VARGA Gyula 1979. 212. 106. DÁM László 1975. 62. 107. BALASSA M. Iván 1985b. 47. 108. GYÖRFFY István 1942. 82. 109. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V. 1898 . 463. 110. BAKÓ Ferenc 1967. 188.
