Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

BEVEZETŐ

BAKÓ Ferenc fejlődésmodellje: A - vagyontalan zsellér, B - középbirtokos jobbágy, C - vagyonos jobbágy nagycsaláddal BÁTKY Zsigmond szerint így fejlődött az „északi-magyar, vagy palóc" ház. De, mint kifejti, nem ez az egyetlen típus Észak-Magyarországon, mert a „keleti-magyar" ház nemcsak a székelyek és az erdélyi magyarság körében ismert, „...hanem ami meglepő, ennél sokkalta nagyobb területen is. Mert Szilágyon, Biharon, Szatmáron, Ungon, Szabolcson, Zemplénen, Gömörön, Abaújon, Borsodon át elér a palócságig, sőt nyoma van Hevesben is." . Véleményét az ezen a területen található kabolás, „kandallós" kemencék elterjedésével támasztja alá, mert szerinte a palóc kemencével ellentétben ebben az esetben a füstfogóhoz társult a kemence . BÁTKY Zsigmond tipológiájának következményeiről itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy nyomában kutatóink immáron nagyon könnyen kijelentették az általuk vizsgált, leírt, fényképezett stb. házról, hogy ebbe, vagy abba a típusba tartozik, s elhanyagolták a mélyebb, az összefüggéseket is feltáró kutatásokat. Munkásságához kapcsolódóan az 1930-as években erőteljesen fellendült a népi építkezés kutatása és 31. BÁTKY Zsigmond 1930c. 120. 32. BÁTKY Zsigmond 1930c. 120-122.. 123.