Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

A talpas-vázas szerkezet előretörésével azonban már nem volt szükség arra, hogy a tetőterhelés egy részétől mentesítsék a falakat és a súlyt közvetlenül - természetesen az ágasok közvetítésével - átvigyék a földre. A hegyvidék alföldi peremterületén az előbbi mellett szerepet játszottak a rakott sárfalak is, ezzel magyarázható a függesztett tetőszerkezet előfordulása. A recens anyagban a sárfal mellett a vályog kiemelkedő jelentőségű, ezért van az, hogy az 1910-es népszámlálás adatai alapján szerkesztett, a falanyagokat bemutató térképeket

53 összevetve a Magyar Néprajzi Atlasz tetőszerkeA kontyolás megoldása egy ágas fás-szelemenes tetőnél, Igrici (Borsod m.) zet-el terjedést mutató lapjaival, egyértelműen azt tapasztalhatjuk, hogy a Felföld déli peremterületén az ágasfás-szelemenes tetők sehol sem lépik át azt a vonalat, mely a földből és vályogból épült házak 90-100%-os gyakoriságát mutatja

54 Üstökös tető Az ágasfás-szelemenes tetőszerkezeteknél feltétlenül szólni kell egy sajátos változatukról, az üstökös tetőkről, bár a kérdés formainak tűnik, de a vizsgálat szerkezeti szempontból jobban beilleszthető a terület tetőszerkezeteinek alakulásmenetébe

55

. Ez a szerkezet, mint a „matyó ház" legjellemzőbb sajátja, gyakran szerepel a néprajzi híradásokban - nemegyszer ezek egymást másolják, például FLUDOROVI

CS Zsigmond

56 hivatkozás nélkül bekezdéseket vesz át ISTVÁNFFY Gyulától

57

, sőt HERMAN Ottó egyik rajza

58 is valószínű ISTVÁNFFY Gyula nyomán készült. Házfejlődési teóriát is alapoztak rá

59

. A sok egymást idézésben azonban a lényegi kérdés elsikkadt, mennyire volt ez a tetőforma ismeretes Mezőkövesden, és mennyire tekinthető „matyó" sajátosságnak? 53. BÁTKY Zsigmond 1921. 35. kk. 54. BALASSA M. Iván 1977. 335. 55. Részletesen ld. BALASSA M. Iván 1980. 129. kk. 56. FLUDOROVICS Zsigmond 1913. 226. 57. ISTVÁNFFY Gyula 1896. 72. 58. HERMAN Ottó 1899. 71. a 48. kép 59. HERMAN Ottó 1899.