Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

60 A helyszíni megfigyelések alapján dolgozó ISTVÁNFFY Gyula szerint Mezőkövesden és Szentistvánon alig lehetett egy-két ilyen házat találni Tardon számuk 18-20-ra tehető HERMAN Ottó 1898-ban Mezőkövesdenjártában összesen öt üstökös házat figyelt meg, az egyik 1823-ban épült . A jelenleg, vagy a közelmúltban még tanulmányozható épületek közül többről bebizonyítottam, hogy egykor üstökösek voltak (Pl. Tölgyfa köz 10., Liliom u. 6., Liliom u. 26., Alkotmány u. 75.), egyben megkíséreltem a századfordulón készített fényképfelvételeken szereplőket, vagy legalább helyüket azonosítani

62

. Ennek alapján megállapítható volt, hogy a XIX-XX. század fordulóján számuk a település össz-házállományához viszonyítva meglepően csekély. így Mezőkövesden az üstökös tetőt legfeljebb jellegzetesnek, de semmiképpen sem általánosnak tekinthetjük. A szerkezet „matyó" volta is meglehetősen kérdéses. Már HERMAN Ottó is fölfigyelt arra, hogy „Kis-Tályán a 142-dik ház üstökös - Matyó bugyos ház; a 72 éves vezető szerint régente ez a házalak a helyiségben általános volt!"

63

. HERMAN Ottó a későbbiekben már csak házfejlődési elmélete szempontjából foglalkozott ezzel a tetőmegoldással, mintegy feledve tapasztalatait, a későbbi kutatás pedig általában sajátos „matyó tetőforma"-ként idézi a nem túlzottan bőséges adatokat

64

. BAKÓ Ferenc azonban - figyelmen kívül hagyva most az ország más vidékein előforduló hasonló formákat, de eltérő megoldásokat - kimutatta, hogy ez a szerkezet nyugaton egészen az Apc Hort - Csány vonalig megvolt

65

. Ez is arra vall - nem tekintve most a népcsoport kiterjedésének korántsem eldöntött kérdését -, hogy nem jellegzetesen „matyó" sajátosság az üstökös tető. Még akkor sem, ha többen külön háztípusról is beszélnek ez esetben, láthatóan egyedül a tetőforma sajátos volta miatt. A szelemen végének bevágásából következtethetően egykor üstökös ház, Bocs (Belsőbőcs - Borsodm.) 60. ISTVÁNFFY Gyula 1896. 72. 61. HERMAN Ottó gyűjtése, Néprajzi Múzeum, Ethnológiai Adattár 182/c. 78. 62. Ld. BALASSA M. Iván 1980. 130. kk. 63. Néprajzi Múzeum, Ethnológiai Adattár 182/c. 58-59. 64. Kiragadott példákként GYÖRFFY István 1929. 129., HERKELY Károly 1939. 11-12., TÓTH János 1944. 247. kk., VARGHA László 1960. 116., DALA Józsefl965. 220-221. stb. 65. BAKÓ Ferenc 1967. 206. kk.