Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

A nagyobb tetőkinyúlást oszlopokkal alátámasztó ágasfás-szelemenes ház, Kisgyőr (Borsod m.) A Bükk déli leejtőjén Tard és Bükkaranyos az ágasfás-szelemenes tető legészakibb előfordulása. A többször idézett XVIII. század végi miskolci épület-becslésekben azonban hiába keressük őket, azt tapasztaljuk, hogy az innen keletre eső vidékekhez hasonlóan még a vázszerkezetes falú épületek is szarufás tetőszerkezetűek voltak

49

. Az Alsó-Hernád völgyben, az abaúji Csereháton VAJKAI Aurél már az 1930-as években sem lelt egyetlen ágasfás házra se

50

. Korábban sem nagyon ismerhették ezt a tetőszerkezetet errefelé, hiszen a Tállyára, (Abaúj)Szántóra, (Erdő)Horvátira, Fonyraés Hejcére vonatkozó, 1753-ban kelt regéci uradalmi erdőrendtartás megemlíti a talpfái, mestergerendái, folyógerendai, koszorúgerendái, a szarufa párban, a lécti, sőt a fonásnak való mogyorós vesszői is, de az ágasról és a szelemenről nem szól

51

. Sárospatakon 1741-ben említik az ágast: „puszta helyen jó Uj Házat Agasokra Paticcsal jo Fabul folyó, és Mester Gerendával... epitet..."" , de valószínű, hogy a falban lévő, a folyógerendát alátámasztó, a vesszőfonás erősítésére szolgáló ágasról lehet szó, hiszen a szelemennel minden bizonnyal egyező mestergerendát, a kisebb értékű vízvetőt említik, ezt azonban nem. Az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet előfordulása a felföldi lakóházakon, az eddigiekből kitetszően, nem volt domináns. Előfordulása azonban nem vonható kétségbe, és ez összefüggésben lehet azzal, hogy a korábbi századokban a borona és a talpas-vázas falak mellett a vázszerkezetes falkészítés is meglehetősen széles körben elterjedt, sőt a középkorban az egyik lehetséges építésmódja volt a Felföld lakosságának. 49. BoDGÁL Ferenc 1957. 316-318., keletebbre pl. Pácinban egy 1802-ben épült vázszerkezetes sövény falú ház is szarufás tetőszerkezetű - Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár, Úrbéri Perek 8. cs. loc. 200. 36. 50. VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 265. 51. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V. 1898. 463. 52. ROMÁN János 1965. 165.