Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

BEVEZETŐ

Az „északi-magyar ház" alakulása BÁTKY Zsigmond szerint BÁTKY Zsigmond munkásságának köszönhető a magyar lakóháztípusok elhatárolása és egy, a Kárpát-medence egészére kiterjedő fejlődés-modell megalkotása. 1930-ban látott napvilágot két alapvető tanulmánya a Néprajzi Értesítőben, A magyarház eredetéhez ts a Magyar tűzhelyek és háztípusok. A két mű részletes elemzése helyett itt csak arra hívom fel a figyelmet, hogy megítélésem szerint ezek hiányosságaival maga is tisztában lehetett, és ennek köszönhetően nem született meg a magyar népi építkezést összefoglaló munkája. Ezért követte A Magyarság Néprajzaim azt az eljárást, hogy előbb felvázolt egy általános fejlődési sémát, majd ettől bizonyos fokig függetlenül bemutatta - a rendkívüli éleslátással felismert - lakóháztípusokat

25

. BÁTKY Zsigmond szerint „Északi magyarságon általában a Duna pozsony-váci szakaszától északra lakó magyarságot, szűkebb értelemben csak a Palócságot értjük...", melynek „Földrajzi helyzete a két nagy magyar néprajzi medencéhez, a dunántúlihoz, s az alföldihez viszonyítva, egyáltalán nem mondható szerencsésnek. E medencéknek a Vágtól a Sajóig nyúló keskeny peremén lakik. Területének északi vonalát a nálánál sokszorta nagyobb tömegű s életkörülményeinél fogva is a síkság felé törekvő tótság fogja körül. Nem véletlen, hogy egész anyagi kultúrája, tehát építkezése is, inkább ezzel, mint amazokkal mutat közös vonásokat..."

26 A szerinte „Egyetlen tüzelőjű hajlék a Palócvidék, ma már persze mind ritkább, ugyancsak kéménytelen, szintén sátoros tetejű, eredetileg egysejtű, illetőleg pitvaros (ereszes) faháza is"

27

. Ez lehetett a fejlődés kiindulópontjául szolgáló építmény, melyben a kemence északi szláv jövevény

2

*, ahogyan ezt a tüzelőberendezés részterminológiája, elhelyezkedése is bizonyítja. Az egyhelyiséges építmény kéthelyiségessé válása szerinte nem túlzottan jelentős mozzanat, hiszen „A pitvar itt nem más, mint eresz, funkciótlan, hideg raktár szerepű helyiség"

29

. A fejlődés következő szakaszában a kemence szája előtti „...tűzhelyet kitelepítik a pitvarba, de természetesen ide fordították a kemence száját is. A pitvar hátsó része fölé aztán kéményt raknak, majd a helyiséget egy nyitott közfallal két részre vágják, s ennek hátulsó fele lesz a konyha, elülső fele pedig megmarad pitarnak. A pitarból nyíló kamara a palócoknál tulajdonképpen a fehérnép hálóhelyisége"

30

. 25. Ld. erre TÁLASI István 1954. 396. 26. BÁTKY Zsigmond 1941. 171. 27. BÁTKY Zsigmond 1930.C. 123. 28. BÁTKY Zsigmond 1930c. 124. 29. BÁTKY Zsigmond 1930.C. 134. 30. BÁTKY Zsigmond 1930c. 134.