Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

Vert falú lakóház, Bélapátfalva (Borsod m.) Az ilyen falak építéséhez nem min­denhol vannak meg az adottságok, jó és tartós vertfalat homokosabb földből lehetett készíteni. 185 Mindez azt eredményezte, hogy a vertfal a Felvidéken nem vált általá­nosan alkalmazott falkészítés mód­dá, inkább csak helyi jelentősége volt. A Medvesalján a XIX. sz. második felében gyakoribb, mint a vályog 186 , Nógrádban 1850 előtt csak a folyóvölgyekben mutatható ki, elsősorban a Lókos mentén, valamint a mai északi megyehatár közelében. A század közepe után Balassagyarmattól délre egy, az Alföld felé húzódó sávban jelennek meg a vertfalú lakóházak. Heves megyében a déli részeken a Jászság vertfalainak kisugárzó hatása figyel­hető meg. A Tárna és a Zagyva völgye előrenyomulási területe a vertfalnak, ugyanakkor a megye kö­zépső részeiről nem tudunk hasz­nálatáról 187 . Keletebbre is hasonló tendencia figyelhető meg, a Sajó, Bódva és a Bodrog mentén terjed a hegyvidék felé. A XIX. század első felében még csak az említett vidékeken mu­tatható ki, hogy azután a század második felében helyenként alapve­tő jelentőségűvé váljék. Különösen a Bódva és a Hernád között szemlé­letes ez a folyamat, ahol csak 1850 körül jelennek meg az első vert falú lakóépületek, 1875-öt követően azonban a vidék meghatározó épí­téstechnikája lesz. Dél-Borsodban a nyugatabbra eső tájakkal egyezően a szórványosan előforduló vert falú épületek 1875-ig megsokasodnak, de ettől kezdve megtorpan terjedésük, rohamos gyorsasággal átadják helyüket a vályognak. Vert fal részlete, Bén y (Bina - Esztergom m.) 185. Ld. pl. BAKÓ Ferenc 1969. 262., BALASSA M. Iván 1990. 11-14., sőt már 1768-ból ismerünk ilyen „szakvéleményt", igaz Dél-Magyarországról, a Maros mentéről - BALASSA M. Iván 1989c. 37. 186. DÁM László-D. RÁcz Magdolna 1985. 108., DÁM László-D. RÁcz Magdolna 1986. 27. 187. BAKÓ Ferenc 1969a. 263.

Next

/
Thumbnails
Contents