Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

Talpas-vázas falszerkezetű lakóház, Egyházasbást (Nová Bas ta - Gömör m.) lül egy időben, a bronzkorban jelentek meg

141

. A borona házak a késő bronzkorban tűnnek föl, ilyenek például a dél-németországi Feldersee-mocsárban a buchau „Wasserburg" építményéi

142

. A talpas-vázas falak első nyomait a dunai kultúrához tartozó Michelsbergben lelték föl, ahol a tényleges tartószerkezet még a földbe ásott oszlop, de a rövidebb falakat tartó oszlopok már egy keresztgerendába vannak becsapolva

143

. A valóságos talpgerendás építésmód felé tett lépésről tanúskodnak a dél-lengyelországi, a biskupini kultúrához tartozó településeken előkerült „cölöp-cipő "-k, melyek a függőleges oszlopok alá helyezve azok földbe süllyedését voltak hivatottak megakadályozni . A talpas-vázas falak bronzkori használatát Közép- és Kelet-Európában egy hosszabb korszak követte, mikor az építkezés színvonala mélyen az akkor elért alá csökkent. A bronzkori építészet egy olyan nívót képviselt, melyet a Kárpát-medencében újra csak a középkorban, az újkor elején ért el a paraszti építé,145 szet . A német nyelvterületen a talpas-vázas szerkezet újbóli feltűnését tágabban a XI-XIV. századra teszik

146

. Ez az időpont a városok építészetére vonatkozik. Ennek hatása, melyben fontos szerepe volt a városi építőmesterek megjelenésének, a falvakban a XIII-XIV. században eredményezte az átváltást a vázszerkezetes építésmódról a talpas-vázas technikára

147

. A bronzkori alakulásmenethez hasonlóan a füg141. WERNER. Paul 1988. 12. 142. CLARK, J. G. D. 1952. 156. kk. 143. CLARK, J. G. D. 1952. 150. 144. CLARK, J. G. D. 1952. 160. 145. BÓNA István 1988. 405. 146. WERNER, Paul 1988. 12. 147. BAUMGARTEN, Karl 1980. 42.