Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
Zsilipeléssel kitöltött talpas-vázas faszerkezet, Domaháza (Borsodm.) gőleges tartóoszlopok előbb kő alapozáson nyugodtak, esetleg továbbra is a földbe rögzítették őket, és csak a közöttük lévő falszakaszok 148 alatt volt talpgerenda . Ez a megoldás szívósan továbbél, például a Schwarzwaldban a gutachi Schwarzwälder Freilichtmuseum „Vogtsbauerhof' névadó központi épületét 1570-ben még talpgerenda nélkül építették fel 149 . A következő lépést ismét a városok építészete tette meg azzal, hogy a talpas-vázas szerkezetben a függőleges oszlopokat a falsík több helyén vízszintes övgerendákkal kötötték össze, így egy gerenda-kazetta rendszer alakult ki, a „Fachwerk". Ez a városokban a XIII. századra tehető 150 , a falusi építészet - a korábbihoz hasonlóan - ezt is némi késéssel követte 151 . A német nyelvterületen tapasztalható fejlődési tendenciához hasonló érvényesülhetett a Kárpát-medencében is, egy alapvető különbséggel. Itt a vázszerkezetes, és az ezt követő taplas-vázas építésmóddal - legalábbis paraszti szinten - megszakad a folyamat, az övgerendát alkalmazó „Fachwerk" technika szélesebb körben nem terjedt el. Ennek az állításnak látszólag ellentmondanak a nem ritkán idézett ábrázolások. Csakhogy ezeket az ikonográfiái forrásokat nagy óvatossággal kell kezelnünk. Mindenekelőtt azért, mert a népi építkezés szempontjából értékelhető ábrázolásos anyag összegyűjtése és kritikai elemzése eddig még nem történt meg. Másodjára - az előbbihez kapcsolódva - általánosságban is igaz mindaz, amit CSORBA Csaba a XVII. századi nyomtatott várábrázolásokkal kapcsolatban írt: „Súlyos kételyeink vannak arra nézve, hogy az előbbi ábrázoláselemek hitelesnek fogadhatók el, hiszen aligha magyarázható, hogy az ábrázolás központi Talpas-vázas lakóház, Bélapátfalva (Borsodm.) 148. KLÖTCKNER, Kari 1978. 15.. WERNER, Paul 1988. 12. 149. KLÖTCKNER, Kari 1978. 15. 150. KLÖTCKER, Kari 1978. 16. 151. BAUMGARTEN, Karl 1980. 72. kk.
