Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

Talpas-vázas falak A továbbiakban azzal a falszerkezettel foglakozom, melynél az alapul szolgáló talpgerendákba a sarkoknak, valamint az ajtók és ablakok félfájának megfelelően, esetleg nagyobb áthidalásnál közben is, függőleges gerendákat állítanak be, és az oszlopok tetejére a talpgerendáknak megfelelően gerendákat helyeznek. Az így kialakított vázszerkezetet pallókkal, fonással, vályogtéglákkal stb. kitöltik

124

. Együtt vizsgálom tehát azokat a falakat, melyeket talpas-sövényfal és zsilipelt-boronafal néven többZsilipelt borona falú lakóház vázszerkezete, Ragály (Gömörm.) n

yj

re L-^ön szoktak választani

125 Teszem ezt azért, mert véleményem szerint a talpas-vázas falnál lényegében másodlagos kérdés, hogy a fal kitöltő anyagamiből készül, hiszen a fal szerkezeti lényege az, hogy egy önmagában szilárd, a különböző irányú terheléseket együttesen viselő szerkezete van, nem pedig az, hogy a vázba mit helyeznek

126

. Boronafalat és vázszerkezetes épületeket a XX. században már csak elvétve találhatott a Felföld magyar lakosságának lakóházait vizsgáló kutatás, ugyanakkor - elsősorban Heves megyében és ettől keletre talpas-vázas falú épületekre még akár a közelmúltban is viszonylag gyakran bukkanhattunk. A Kárpátmedence északkeleti részében előforduló középkori falszerkezeteket számba véve - mások véleményével is egyezően - arra a megállapításra jutottam, hogy abban a korban még nem számolhatunk az ilyen falak használatával, így - legalábbis elméletileg - megvan arra a lehetőségünk, hogy egy, idővel széles körben használt falkészítési mód megjelenését vizsgáljuk. 124. BALASSA M. Iván 1977. 331. 125. Ld. pl. BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1979. 40-42. 126. BALASSA M. Iván 1977. 331.