Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

A talpas-vázas falak megnevezése A borona és a vázszerkezetes falak terminológiai kérdéseinek áttekintéséből is kitűnt, hogy a talpas-vázas falak elkülönítése ebből a szempontból nem mindig oldható meg egyértelműen. Ennek elsősorban az az oka, hogy a falmegnevezések többnyire a fal anyagával függenek össze, mint ahogyan ez nyilvánvaló a sövény, vályog, sár, kő, tégla esetében, de lényegében ide sorolható a borona esetleg a gerenda is. Ritkább az olyan terminus, mely a falkészítés technikájára utal, ebbe a körbe tartozik az uglyára a mögötte meghúzódó 'sarok', 'sarkos' jelentéssel, a kalickára, valamint a földfalaknál a vert- és a rakottfal. A talpas-vázas fal abban az esetben, ha a váz sövényfonással van kitöltve, akkor mint sövény-, vagy mint láttuk patics-fal kerül a szemünk elé, és csak abból következtethetünk arra, hogy voltaképp milyen fal is ez, ha egyértelműen kiderül talpgerendájának léte, esetleg hiánya. A zsilipeléses falnál hasonló a helyzet, a megnevezés itt is a falkitöltő elemre vonatkozik. Általánosan elterjedt a rovás, rovásfa, mely már a XVIII. században kimutatható Nógrád megye egész területéről

127

, ismerjük Diósjenőről

128

, Hevesben a XVIII. század első feléből

129

, általánosságban Északkelet-Heves és Északnyugat-Borsod megyében

130

, Talpas-vázas épület (csűr) talpgerendáinak ácsolása, Hercegkút (Zemplén m.) Gömörben

131

, a Szuha völgyében

1

^, Tornakápolnán, Varbócon, Martonyiban és Teresztenyén

1 Kékeden és általában a Hernád völgyében

134 132 127. ZÓLYOMI József 1974. 15-16. 128. GÖNYEY Sándor 1937. 294. 129. Abasár, Felsőtárkány, Bükkzsérc, Egerbocs, Szarvaskő - BAKÓ Ferenc 1967. 165. 130. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 2. 131. DÁM László-D. RÁcz Magdolna 1986. 19. 132. CSERI Miklós 1987. 47. 133. GUNDA Béla 1934. 2. 134. VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 264.