Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VII. KÉPESLAPTECHNIKA, KÜLÖNLEGES LEVELEZŐLAPOK

VII. KÉPESLAPTECHNIKA, KÜLÖNLEGES LEVELEZŐLAPOK A képes levelezőlapok készítése összefügg a nyomdatechnika fejlődésével. A múlt század végén a képeslapok illusztrációi rajzok és fényképek alapján készültek. A rajzokat litográfiái eljárással sokszorosították. Franciaországban már az 1850-es években feltalálták a fénynyomást, amelyet Magyarországon Divald Károly honosított meg. A fénynyomásban a fotolitográfia, fototípia és a heliotípia volt a legismertebb. A fotohtografiánál a fényképet fotomechanikai úton kőre viszik át, a fotoüpiánál fényérzékeny réteggel ellátott fémlemezre (klisé) másolják, a heliotípiánál ez rézlemez. Nyomtatásnál csak a fény által módosított zselatinra tapad a festék, míg a vizet tartalmazó változatlan zselatin a zsíros festéket nem veszi fel. Ennél az eljárásnál egy nyomólapról csak viszonylag kisebb számú (1000-2000) lenyomat volt készíthető. Az 1910-es évek végéig ez a képeslap sokszorosítás legelterjedtebb módszere, mivel a tájlapok egy része nem is készült nagyobb példányszámban. Színes nyomatok készítésére is alkalmas volt, és ez vonzóvá tette az eljárást. Ahány színűre akarták készíteni a lapot, annyi nyomólemezt gyártottak, és színenként külön nyomták. Az autotípiai eljárás 1881-ben tűnt fel, és ez a kép apró pontokra bontásával fejezi ki az árnyalatokat. Az 1920-as években a fénynyomást felváltotta az ipari bázisra támaszkodó fénykép levonat. Ezek a lapok csak fekete-fehér változatban készültek, és gyakran rikító színezésük kézzel történt. Az offset nyomtatás az 1920-as, 30-as években hódította meg a képeslapgyártást. Napjainkban Magyarországon a fekete-fehér lapok mind, a színes képeslapoknak csak kisebb hányada készül fotó eljárással. A színes levelezőlapok döntő részét offset technikával nyomtatják. A képes levelezőlap története szoros kapcsolatban áll a fényképezés technikai tökéletesedésével és a vizuális kultúra alakulásával. A XIX. század utolsó évtizedeiben a képes levelezőlapok - kiváltképp a tájképek - zöme már eredeti fénykép alapján készült. A képeslap újságok hirdetéseiből látható, hogy a gyártók bárki által készített jó minőségű fotót elfogadtak a képeslap alapjául. Herger Ágoston újvidéki könyv- és papírkereskedő például a beküldött fénykép után 4 hét alatt szállította a képeslapokat. A múlt század hetvenes éveitől a századfordulóig a fotóművészet hanyatlásáról szoktak beszélni. Joggal bírálják a mesterkéltség eluralkodását, az üres pózokat és a retus mértéktelen használatát. A festői beállítás netovábbja Strelisky Sándor óriási kompozíciója, a Csárdás (1895). A Népszínház társulatát ábrázolja Blaha Lujzával egy népszínmű színpadképében. 7 Ez a kép rafinált montázstechnikával készült, s egyszerre őrzi a színpadi élőképek és a sokalakos zsánerképek kompozíciós sémáit. A fotó a párizsi világkiállításon Grand Prix-t kapott, és természetesen képes levelezőlap is készült belőle. A fotómontázst mint technikai bravúrt a képeslapok gyártásánál a századfordulótól rendszeresen alkalmazták. A városrészletek egymás mellé montírozásával készültek a 17 Fejős Imre: 1958. 13-16.