Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VII. KÉPESLAPTECHNIKA, KÜLÖNLEGES LEVELEZŐLAPOK

múlt század végi mozaik tájlapok. Ugyanígy került a makói vagy az egri utcakép is a megrajzolt hagymába vagy a lepke szárnyaira. Az egyik 1911-es debreceni képen szembetűnő az ügyetlenül a Nagytemplom elé másolt debreceni ötösfogat, ugyanakkor alig észrevehető, hogy a budapesti Lánchíd fölé fotómontázzsal került Blériot repülőgépe. Nevetségesek és ügyetlen kedélyeskedésnek hatnak a századelőről származó montázsok, amelyeken a város utcájára kapatos férfiakat és kerékpározó dámákat másoltak. A levelezőlapok megjelenésétől postai rendeletek szabályozták azok méreteit. Magyarországon 1972-ig általánosak voltak a 9x14 cm méretű, téglalap alakú képeslapok. Emellett azonban már a századfordulón készültek különleges méretű és formájú lapok is. Ilyenek a 8,3x8,3 cm-es négyzet alakú vagy a 4,5x14 cm-es téglalap alakú képeslapok. Ez utóbbiak úgy készültek, hogy a normál méretű kartont hosszában kétfelé vágták, és a hátoldalon csak a címzésre maradt hely (91a., 91b. kép). Az „óriás levelezőlapok" is korán megjelentek. A Stengel cég 1897-ben budapesti képeslapot készített 24x30,5 cm méretben, a Philipp & Kramer 24x36 cm-est 1898-ban. Meg kell említeni az eperjesi Divald Lajos 25x33 cm-es budapesti panoráma lapjait 1899-ből. A hajtogatós hosszú panorámalapok kinyitva ábrázolnak egy tájat vagy várost. Az olaszországi Bolzano teljes képét pl. egy 73 cm hosszú, nyolc részes képeslap mutatja be, amely összehajtva 9x14 cm-es, és postán elküldhető volt. Hasonló lapok több magyar városról is készültek, pl. Budapest látképe a Dunával (1906). Elterjedtebbek voltak a 2-3 részes hajtogatós lapok, amelyek a települések mozaik részleteit ábrázolták, pl. Üdvözlet Nagyszombatról (1902) (92. kép). A 8-10 részes leporellós lapok mindegyike egy-egy városrészletet ábrázol, vagyis önálló képként jelennek meg. A század elején olyan normál méretű képeslapokat is gyártottak, amelyekre kis méretű leporellókat ragasztottak, és ez összehajtva a képen mint egy utazó férfi bőröndje, a turista hátizsákja, boríték (XXXVIII. kép), a postás táskája (93. kép) vagy festett menyasszonyi láda jelenik meg. Az ún. zárt levelezőlapok két lapból állnak, és szétnyitva térhatásúak, összehajtva és leragasztva pedig levelezőlapként postán elküldhetők voltak. Az 1900-as évek elején készültek a szívet, legyezőt, virágcsokrot, felhőn ülő angyalt térben megjelenítő - "Légy hű", „Szívemből üdvözlöm" vagy „Boldog újévet" feliratú - lapok (XXXLX. kép). Képeslapok a legkülönösebb formában is megjelentek. Németországban gyártották 1910 körül a söröskupa alakú lapot, amelyen egy korong segítségével a sör mennyisége is beállítható volt. A különleges képeslap a müncheni királyi udvari sörház reklámja volt, és 1910 júliusában Münchenből küldték Nagyváradra (94a., 94b. kép). 1914 előtt különösen a gyűjtők körében voltak divatosak az összerakható levelezőlap sorozatok. A képeslapokat darabonként küldték a postán, és 10-12 lap együtt adott ki egy motívumot. A müncheni Ottmar Zieher 1902-ben a gyerekeknek jelentette meg az öt lapos krokodil sorozatot minden lapon egy-egy gyerekverssel. A képeslap gyűjtők között ma a legnagyobb ritkaságnak számítanak a Napóleon sorozatok. A szerencsi Zempléni Múzeum több teljes sorozattal rendelkezik. Három sorozat 10 lapból, egy pedig 12 lapból áll, s együttesen Napóleon mellképét, egész alakos képét ábrázolják a jellegzetes kéztartással, vagy lóháton jelenik meg. A fő kompozíció mellett az egyes lapokon a császár életének kiemelkedő eseményei, nevezetesebb csatáinak jelenetei látszanak. Sokszor az egyes lapokon felirat is jelzi az ábrázolt helyszínt, illetve eseményt. A levelezőlapok festmények alapján Franciaországban készültek az 1910-es évek elején (XL. kép).