Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

IV. REKLÁM KÉPESLAPOK

IV. REKLÁM KÉPESLAPOK A kiadók és az üzletemberek korán felismerték a képes levelezőlapokban rejlő reklám lehetőségét. Tágabb értelemben ehhez a fejezethez sorolható a korábbi témáknál említett lapok jelentős része is. Az ipari kiállításokról, a helyi eseményekről színházi előadásokról készült felvételek az eseményt vagy az ott szereplő személyeket reklámozták, propagálták. A korai reklám lapoknak a világkiállítások pavilonjait bemutató kártyákat tekinthetjük. Az első reklám célzatú lapokat a már jelzett 1889-es párizsi világkiállítások hozták forgalomba az Eiffel torony képével. Már 1896-ban reklám kiállítást is rendeztek Berlinben, amelyről képeslap készült. A kiállítási panoráma mellett a Berlint jelképező barna medve látható, és a jellegzetes helyi világos sört dicsérő versecske olvasható. A legkorábbi képeslapokon az illusztráció csak a lap kisebb részét foglalta el, és ezek a reklám számára nem voltak túlságosan attraktívak. Az 1880-as, 90-es években azonban megnőtt az illusztrációk mérete és változatosabbak lettek a motívumok. így alig volt olyan szálloda, hegyvidéki menedékház vagy mulató, amelyik ne akart volna saját képeslapot. Különösen sok lap jelent meg a divatos fürdőhelyekről, hegyvidéki üdülőkről. A legkorábbi lapokon a szálloda vagy a gyógyfürdő mellett semmilyen reklámszöveg nem szerepel, itt még maga a kép és a képes levelezőlap újszerűsége jelenti a reklámot. A századfordulóról már ismerjük a szálloda vagy étterem külső és belső képét a szórakozó vendégekkel megjelenítő levelezőlapokat a tulajdonos nevének és az üzlet címének a feltüntetésével: pl. Hotel Pannónia, Budapest (1903), a hűvösvölgyi Balázs vendéglő (1912), vagy a budapesti Apostolok söntés (64., 65. kép). A reklámlapok elterjedésére utal a Képes Levelező-Lap újság 1900-ban: „Újabban egyes értelmes gyárosok reklám levelezőlapokat adnak ki, melyek az azelőtt divatban volt reklám kártyákat vannak hivatva helyettesíteni... Vannak olyanok is, akik kizárólag reklám levelezőlapot gyűjtenek."

15 Egyértelmű árureklámok azok a lapok, amelyek a terméket és felhasználását, illetve hatását ábrázolják (XXVI. kép). így pl. a Margit szépítőkrém reklámszövegét egy gyönyörű nő fotójára nyomtatták. A német képeslapokon a Kálódon fogkrémet az „elismerten legjobb fogkrém" jelző mellett a mesetörpék és egy orosz néptánccsoport is reklámozza. A Planta magyar tea reklámján a tea kiválóságát azzal érzékeltetik, hogy a magyar kártya jellegzetes figurái is ezt isszák. A budapesti Attila kerékpárművek reklámlapja a néző fantáziájára és kíváncsiságára számít, amikor a cég által gyártott biciklin kerékpározó soportoló mellett a fák között elrejti Attila király képét, és feladja a kérdést: „Hol a hunok királya, Attüa?" A túlzsúfolt reklámlap tipikus példája Nagy Zsigmond budapesti lakberendezési áruházának 192l-es képeslapja. A cég neve olvasható az üzletház homlokzatán, az utcán közlekedő bútorszállító kocsi oldalán, de a levelezőlap hátoldalára nyomtatott reklámszöveg is dicséri a „legnagyobb alkalmi lakberendezési áruház óriási választékát és olcsó 15 A Képes Levelező-Lap, 1900. 21.