Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Közlekedési eszközök

Külföldön ma is divatosak a nagy, kontinenseket átszelő vagy a gyorsasági rekordokat megdöntő vonatokat bemutató képes levelezőlapok. Egy kanadai lapon pl. a több, mint 4400 km hosszú Kanadai Pacific Vasút egyik modern szerelvénye látszik. Képeslapokon - mint különleges és ritka járműveket - szívesen megörökítették a fogaskerekű szerelvényeket is. Ezeket rendszerint a kedvelt hegyvidéki kirándulóhelyeken alkalmazták az Alpokban és a Tátrában. Európa harmadik fogaskerekű vasútják Budapesten a Svábhegyen helyezték forgalomba 1874-ben. A vonalat 1890-ben hoszszabbították meg a Széchenyi-hegyig. A speciális mozdonyból és egy kocsiból álló szerelvényről, valamint a végállomás épületéről több lap is készült a századfordulón. A hajók már jóval ritkábban szerepelnek a magyar képeslapokon. A tengerparti országokban viszont a levelezőlapok kedvelt motívumai közé tartoznak a nagy óceánjárók. Magyarországra is eljutottak az olyan híres hajók fényképei, mint a Lusitania vagy a Queen Mary. Az élelmes vállalkozók pedig ezerszámra készítették a képeslapokat a tragikus sorsú Titanicról, amely 1912. április 12-én jégheggyel ütközve elsüllyedt. A képek a hajót ábrázolják, mellette nyomtatott információ a hajó adatairól, az elsüllyedés helyéről és idejéről. Egy ilyen lapot küldött egy bizonyos „Nándor" 1912. október 23-án Philadelphiából Magyarországra az alábbi szöveggel: „Ez az elsüllyedt hajó, ezen láthatod, hogy milyen nagy volt". A századfordulón előszeretettel fényképezték a fiumei kikötőben várakozó hajókat. A képeslapokon láthatunk néhányat a sokezer kivándorló magyart Amerikába szállító hajókból, pl. a Slavóniát (1904) és az Ultoniát (1906). Az ilyen képeslapok vásárlói között nem kis számban lehettek maguk a kivándorlók. A múlt század végén fellendülő balatoni idegenforgalom miatt több kiadó is megjelentette a híres Baross gőzhajót ábrázoló képeslapokat (33. kép). Olyan bárgyú hajós képeslapok is elkerültek Magyarországra, amelyeken a hajó vitorlájába egy tengerparti tájat montíroztak, majd gátlástalanul egy víztől távoló alföldi helység nevét nyomtatták rá: pl. „Üdvözlet Lajosmizséről". Az ember a XX. század elején hódította meg a levegőt, ekkor jelentek meg az első kormányozható léghajók és repülőgépek. így, mint minden érdekesség és újdonság, ezek is megjelennek a képes levelezőlapokon. Századunk elején a Zeppelin léghajó a levelezőlapok kedvenc témája. Olyan ügyesen montírozták bele a városképet ábrázoló fotóba (34. kép), hogy szinte együtt készített felvételnek tűnik. így jelenik meg a Zeppelin a lipcsei pályaudvar vagy a berlini Schlossplatz fölött. Több képeslap mutatja be a lipcsei léghajógyár belsejét és a ballon nélküli léghajóvázat az 1910-es években. Ma már kuriózum és repüléstörténeti érdekesség a Magyar Aero-Klub Turul nevű léghajójának a hatvani leszállását megörökítő képeslap, melyet Kral Sándor tüzérkapitány saját felvétele alapján jelentetett meg 1917-ben. 1909-ben Louis Blériot francia mérnök bravúrja tartotta lázban Európát. Saját tervezésű monoplánján 1909. július 25-én először repülte át a 35 km széles La Manche csatornát Calais és Dover között 23 perc alatt. Még ez évben Európa nagyobb városaiban be is mutatta a technika új csodáját. Az érdeklődést kihasználva nem kis jövedelmet hoztak kiadóiknak azok a képeslapok, amelyek a csatorna fölött repülő monplánt, vagy a repülőgépben ülő híres pilótát ábrázolják. Blériot európai körútja során 1909. október 17-én Budapesten is bemutatta repülőgépét. Erre az alkalomra az élelmes vállalkozók már több mint egy héttel korábban megjelentették a budapesti részletekről készült fotólapokat, melyekbe belemontírozták Blériot monoplánját, sőt az arcképét és aláírását is (35. kép). Az egyik képen pl. az Erzsébet híd fölött látjuk a repülőgépet „Blériot