Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Népélet, népművészet
Budapesten" felirattal. Érdekes és jellemző a képbe írt kísérőszöveg: „Ugyan mét kétséges, vájjon Blériot eljön-e Bp-re, ha jön akkor is 15-én jön, ha felszáll, akkor ez a Rákoson fog történni, máris meg van már a fotográfiája 10 nappal korábban. Bp. 1909. X/6." Az október 17-i bemutató élményét érzékeltetik az alábbi üdvözlő sorok is, melyeket „Máli" írt hamburgi ismerősének: „Itt küldöm nektek Blériot amint száll. így láttuk vasárnap. Gyönyörű látvány volt egy embert repülni látni. 100, meg 100 ezer ember nézte. Tudom, titeket is érdekelt volna". Az 1970-es években színes sorozat mutatta be a Közlekedési Múzeum repülőgépeit. Köztük van az első magyar gyártmányú gép, az ún. Magyar Lloyd (1914-160LE 118kW), amely 1914. június 27-én 6170 méteres repüléssel magassági világrekordot ért el. Végül megemlítjük, hogy az űrhajózás, a világűr meghódításának főbb állomásai sem maradtak ki a képes levezelőlapok témáiból. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban sorra jelentek meg az űrhajósokat és az űrhajókat ábrázoló lapok. 1976-ban pedig a moszkvai Planéta kiadó „Szojuz-Apolló" címen adott ki egy 15 lapból álló sorozatot a közös űrrepülés mozzanatairól. Az 1980-as szovjet-magyar együttes űrrepülés után egy színes sorozat mutatja be az űrhajósok (V. Kubaszov, Farkas Bertalan, Magyari Béla) arcképét és a Földet a Szaljut-6 űrállomás fedélzetéről ábrázoló felvételeket Népélet, népművészet Az 1880-as évektől a képeslapok külföldön és Magyarországon is sorra bemutatják az érdekesnek tartott színes, helyi népviseleteket, hiszen az ilyen lapokat az idegenek mindig szívesen vásárolták. Az első népviseleti képek az ún. mozaik lapokon a tájképek vagy városrészletek mellett jelentek meg. A századforduló éveitől azonban már önálló néprajzi felvételeket is kiadtak. A népviselet, népi díszítőművészet máig a képeslapok kedvelt témája. Természetesen a legtöbb képes levelezőlap az ismertebb néprajzi csoportok és tájak díszesebb, látványosabb népművészetét mutatja be (matyók, Sárköz, Kalocsa, Kalotaszeg). A felvételeket rendszerint helyi kiadók készíttették és forgalmazták, az utóbbi évtizedekben pedig a budapesti Néprajzi Múzeum és a megyei múzeumok legszebb darabjairól készült reprodukciók ismertetik meg a képeslapot vásárlókat az egyes tájegységek jellegzetes fafaragásaival, szőtteseivel, díszes kerámiáival. A néprajzi képes levelezőlapok idegenforgalmi céllal, a helyinek vélt sajátosságok bemutatására jelennek meg. Ezek a lapok a közfelfogás szerinti vizuális sztereotípiákat tartalmazzák. így „Magyar népviselet" sorozatcím alatt gatyás, szűrös férfi látható kanászbaltával az 1910-es évekből, hortobágyi csikós, szűrös, gubás férfiak. A Hortobágyról élő romantikus képbe jól illenek a következő motívumú képeslapok: csikós, pányvavető csikós, ökörgulya, itatás, hidi vásár, legelő juhnyáj, a számadó gulyás tisztikara, estebéd a Hortobágyon. A kalocsai népművészetet ismertető levelezőlapokon a falpingálás, a hímzés és a népviselet az általános. Kalotaszeget a díszes lakásbelsőkkel, szépen faragott kapuval és varrottasaival szokás jellemezni (36. kép). A néprajzi képeslapok témái közül általában keveset fényképeztek természetes környezetükben, a mindennapi paraszti élet megörökítésének szándékával. Jellemzőbbek az idegenforgalmi célból rekonstruált, beállított kompozíciók. Még a legkorábbi népviseleti képeslapok többségénél is a hagyományos öltözetű asszonyokat és férfiakat műteremben, áloszlopok és festett háttér, műtermi bútorzat előtt fotografálták.
