Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Közlekedési eszközök
A XX. század első évtizedeiben külföldre utazók által hazaküdött képeslapokról ismerhették meg Magyarországon a híres berlini és new yorki magasvasutat. A külföldet járók rendszerint olyan lapokat igyekeztek hazaküldeni, amelyeken az akkor Magyarországon még ritkaságnak számító vagy ismeretlen közlekedési eszközök láthatók. Egyúttal tudatják is az otthonmaradottakkal, hogy ők valami rendkívüli érdekességet láttak, s ennek látványát igyekeznek megosztani velük a képeslap elküldésével. Minderre jó példa az a lap, amit egy „Apuka" írt Lipcséből a fiának Budapestre 1913. IX. 8-án: „Tegnap este a Zeppelin léghajót megint láttam a levegőben. A másik érdekes dolog a nagy német városokban az autoomnibusz, itt a képen is látható." A képeslap a lipcsei Hauptbahnhofot ábrázolja, előtte villamos és omnibusz, a levegőben egy Zeppelin léghajó. A külföldi és hazai vasúti levelezőlapok között előfordul olyan is, amelyen a mozdony elejére a város egy jellemző részletét vagy az állomásépület fényképét montírozták (32. kép). Több képes levelezőlap jelent meg a nagy külföldi és hazai vasútépítésekről, illetve az első vasútvonalak megnyitásának évfordulói alkalmából. Az egyik legnagyobb szabású vállalkozásba a cári Oroszország kezdett a szibériai vasút építésével. 1891-ben kezdték építeni, de még 1915-ben is több képeslapot adtak ki a Bajkál tó melletti munkálatokról. Magyarországon többek között a Nagytapolcsány-Boschány-Baán-Trencsén közötti vasútvonal építésének kezdetéről jelent meg egy képeslap 1900. május l-jén, mely az ünnepélyes kapavágást örökítette meg. Eger és Putnok között az 1900-as évek elején építették meg a vasutat. A munkákról Weinberger Lajos sajóvárkonyi kereskedő több képeslapot is érdemesnek talált kiadni, és valószínű, hogy az építésről ezek az egyedüli dokumentumok. Ausztriában 1837. november 23-án tartották az első gőzös próbaútját. Ennek emlékére 100 év múlva az eseményt ábrázoló metszet jelent meg képes levelezőlapon. Németországban az első vasútvonalat Nürnberg és Fürth között nyitották meg 1835-ben. 75 év múlva, 1910-ben adtak ki egy lapot, amelyen ezen esemény színes képe látható, a hátoldalon közölt nyomtatott információ pedig a vasút korabeli fogadtatásáról tájékoztat: „Németországban az első vonat Nürnberg és Fürth között közlekedett 1835-ben több akkori jeles személy akarata ellenére, akik embertársaik lelki egészségének veszélyeztetését látták benne. Hogy a lakosságot a nagyobb veszélytől megóvják, a gőzös közlekedését délutánra korlátozták, míg délelőttönként a nyitott kocsikat feldíszített lovak húzták a sineken. A kor vívmányaival megállíthatatlanul halad előre. így ma az expresszek néhány óra alatt a szélrózsa minden irányába elvisznek bennünket a világ számtalan kultúrállamán keresztül." A technika iránt érdeklődők régen és ma is keresik a különféle típusú mozdonyokat bemutató képeslapokat. A század elején a mozdonygyárak, közlekedési szaklapok, újabban pedig a közlekedési múzeumok jelentetnek meg ilyen lapokat. A régi levelezőlapokon a kép alatt közlik a mozdony legfontosabb műszaki adatait is. így a Gőzmozdony Szaklap kiadásában 1916-ban jelent meg Budapesten a MÁV Gépgyár által 1911-ben készített Schmidt-túlhevítős, compound rendszerű, Pacific jellegű gyorsvonati mozdonyt ábrázló lap. A debreceni Csokonai Nyomda eredeti fényképfelvételek alapján 1900-ban többlapos sorozaton mutatta be a MÁV debreceni műhelyének üzemrészeit, pl. a kovácsműhelyt és a mozdonyszereidét. Napjainkban a Közlekedési Múzeum gyűjteményéből színes grafikai és fotólapok ismertetik az 1840-es évektől 1962-ig alkalmazott mozdonytípusokat, köztük a Nagy-testvérpár által 1847-ben készített Derű mozdonyt.
