Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

I. A KÉPES LEVELEZŐLAP SZÁZ ÉVE - A magyar képeslapkiadás kezdetei

25. Nagy Lajos - Louis le Grand Rajzoló: Vágó Pál Nyomda: Posner és Fia 26. HUNYADY JÁNOS. JEAN HUNYADY Rajzoló: ismeretlen Nyomda: Pesti Könyvnyomda Rt. 27. MÁTYÁS KIRÁLYLYÁ VALÓ KIKIÁLTÁSA PROCLAMATION DU ROI MATHIAS Rajzoló: ismeretlen Nyomda: Pesti Könyvnyomda Rt. 28. RÁKÓCZI FERENCZ BEVONULÁSA MUNKÁCSRA ENTRÉE DE FRANCOIS RÁKÓCZY A MUNKÁCS Rajzoló: Kimnach László Nyomda: Pesti Könyvnyomda Rt. 29. MORIAMUR PRO REGE NOSTRA MARIA THERES IE Rajzoló: Csema Károly Nyomda: Posner és Fia 30. Ferenc József király koronázása Sacre du Roi Francois-Joseph Rajzoló: Csema Károly Nyomda: Posner és Fia Horvátország és Szlavónia számára: 31. ZÁGRÁB - ZAGREB Rajzoló: ismeretlen Nyomda: Pesti Könyvnyomda Rt. 32. Plitviczai tavak Lacs de Plitvica Rajzoló: Csema Károly Nyomda: Posner és Fia A lapok témái jól tükrözik a millenniumi korszak atmoszféráját és azt, hogy mit tartottak fontosnak bemutatni a magyar múltból és saját korukból. Az ezredéves ünnepségek sorában a legnagyobb látványosság kétségkívül a millenniumi kiállítás volt a Városligetben. Itt a „dicső ezeréves múltat" és az egykorú gazdasági prosperitás eredményeit egyidejűleg kívánták bemutatni. Ezt a kettősséget érzékeltetik a történelmi épületeket és az iparcsarnokot ábrázoló képeslapok is. A budapesti részleteket megörökítő lapok között a magyar államiságot jelképező középületek dominálnak. A tájképek a magyar múlt egyházi és állami központjai mellett néhány (esetlegesen kiválasztott) várat és fürdőhelyet ábrázolnak. Az életképek és a történelmi témájú lapok a kor történelem-felfogása szerint fontosnak vélt eseményeket örökítették meg. A millenniumi képeslapok illusztráció alatt magyar és francia felirat utal a kép témájára (7., ÜL, IV. kép). A levelezőlapok eredeti képeit a kor ismert festői és ülusztrátorai - Cserna Károly, Dörre Tivadar, Kimnach László és Vágó Pál - készítették. Cserna Károly (1867-1944) 1903-ban a Mintarajziskola elvégzése után festészeti tanulmányokat folytatott Münchenben. Hazatérve csendéleteket, életképeket, valamint budapesti városrészleteket festett. Dörre Tivadar (1858-1932) ülusztrációi 1883-tól jelentek meg folyóiratokban, főként a Vasárnapi Újságban. Sok rajzot készített az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Kép-