Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

I. A KÉPES LEVELEZŐLAP SZÁZ ÉVE - A magyar képeslapkiadás kezdetei

ben című nagyszabású vállalkozás köteteibe. Kimnach László (1857-1906) a Mintarajziskolában, majd 1880-tól Münchenben tanult. A Műcsarnokban főleg a katonaélet jeleneteit ábrázoló festményeit állította ki. Vágó Pál (1853-1928) Münchenben és Párizsban folytatott festészeti tanulmányokat. Eleinte a müncheni akadémikus festészetre jellemző életképeket, majd jászsági jeleneteket állított ki. Nagy történelmi kompozíciókat is festett Madarász Viktor és Székely Bertalan hagyományainak szellemében. Ő is illusztrálta az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben köteteit. A millenniumi képeslapok alapjául szolgáló eredeti akverellek közül 14 db van a budapesti Postamúzeum gyűjteményében.

6 A képeslapok nyomatai színes fametszetek és litográfiák. A sorozatot három budapesti nyomda - Posner és Fia, Pesti Könyvnyomda Rt., Morelli - készítette. Az első harminc képes levelezőlap címzési oldala a bérmentesítés szempontjából kétféle. Jobboldalt a belföldi forgalom céljára 2 krajcáros, barna színű, külföldre 5 krajcáros bélyeget nyomtattak. Felül, baloldalt minden lapon a magyar korona képe. A lapok címzési oldalának a felirata: „Magyar Királyi Posta Levelező-Lap". Valamennyi képeslapon a címoldal bal alsó sarkában „96"-os szám utal a kiadás évére. Az utolsó két lap címzési oldala magyar és horvát szövegű, és csak Horvátországban került forgalomba 2 krajcáros bélyeggel. Még a millennium évében több magánkiadó jelentetett meg képeslapokat az ezredéves kiállításról. A teljesség igénye nélkül hívjuk fel a figyelmet néhány kiadványra. Kanitz C. és Fia budapesti kiadó képeslap sorozata a kiállítás történelmi csoportjának az épületeit ábrázolja több oldalról és az iparcsarnokot, valamint a sokszorosító iparcsarnokot. A lapok álló formátumúak, és a fényképek alapján készült kék színyomású autotípiák a lap felső harmadát foglalják el. Eisler G. színes litográfiái magyar és német aláírással Kertész Tódor kiadványaiként is előfordulnak (8. kép). A három lap az ezredéves kiállítás panorámáját: a történelmi csoportot, a földművelési csarnokot és a meteorológiai intézetek pavilonját, illetve a kiállítás főbejáratát, iparcsarnokát és a történelmi csoport román stílusú épületeit mutatja be. A legritkább lapok közé tartozik Kunossy Vilmos és Fia (Budapest) színes litográfiája, amely a kiállítást „madártávlatból" ábrázolja. Felirata: „Gruss aus den Wolken! Ballon Captif Godard". Ez Godard léggömbjére utal, amely a kiállítás területéről utasokkal mintegy négyszázszor szállt fel. A Rigler József Ede (Budapest) által kiadott lapok között érdekesek a kereskedelmi csarnokot, a papíripari, az erdészeti pavilont és a halászkunyhót ábrázoló zöldes litográfiák. Külföldi, elsősorban német kiadók is jó üzletnek tekintették a kiállítási képeslapok gyártását, mert több sorozatot is megjelentettek. Hayd Otto (München) lapjain többek között látható az ezredéves kiállítás ünnepi csarnoka, a haditengerészeti és közlekedésügyi, a bányászati és kohászati, az egészségügyi és közoktatásügyi csarnok, a magyar kir. államvasutak gépgyárának pavilonja és a nemzetiségi utca a néprajzi faluban. Schmidt Edgar (Drezda) fénynyomatai Ős-Budavára cím alatt a Nagy kávéházat, a Mulatót és a Szent György teret mutatják be. Adolph A. (Passau) a millenniumi felvonulásról közöl két képet, köztük Ferenc József arcképét. A millenniumi bandériumot ábrázolják a Rigler József Ede kiadásában megjelent színes litográfiák is. Eisler G. 1896-os színes sorozata az első, amely nem a kiállítást választja témájául, hanem lapjai „Üdvözlet Budapestről" felirattal magyar népviseleteket és cigánymuzsikára mulató nemeseket, parasztokat ábrázolnak historizáló és idealizált megfogalmazásban. 6 Nyolc lap a múzeum állandó kiállításán látható, hat darab az adattárban 150/1-150/6 szám alatt. Itt köszönöm meg Kozma Gyula muzeológus szíves segítségét.