Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VIII. A KÉPESLAPOK GYŰJTÉSE

zésű képeslapot. 1899 augusztusában két német fiatalember gyalogosan bebarangolta a világot, és akik arra előfizettek, azoknak útközben képes levelezőlapokat küldtek. A gyűjtőegyesületek hazai és nemzetközi képeslap kiállításokat rendeztek. Az első nagy nemzetközi kiállítás Nizzában volt, majd Genfben, Nürnbergben és Budapesten. Ezekre rendszerint alkalmi levelezőlapot is megjelentettek. Az 1898-as lipcsei kiállítás litografált levelezőlapja azt ábrázolja, hogy mennyire elterjedt a képeslap. Levelezőlapot írnak a kocsmában, a kiránduláson, a vadász az elefánt hátán, a hölgy a kerti padon. Magyarországon 1900. június 4-24 között rendezték meg az első nemzetközi képes levelezőlap kiállítást az Üllői úti iparművészeti palotában. A tárlat négy egységre osztva mutatta be a korabeli magyar és külföldi képeslapkiadók, gyártók és tervező művészek termékeit, illetve a gyűjtők anyagát. A kiállításon tizenhét gyűjtő szerepelt. A magyarok mellett német, osztrák, cseh és orosz gyűjtők is elhozták anyagukat. A prágai Ohs tanár például 25 ezer lapos gyűjteményét hozta magával albumokban. A kiállításon levelezőlap-automaták is voltak, amelyek 20 fillérért budapesti képeslapokat árusítottak. Ötféle alkalmi képes levelezőlap jelent meg ekkor. Ebből három a kiállítási igazgatóság hivatalos kiadványa volt, kettőt pedig magánszemélyek adtak ki. Az egyik érdekes lap Magyarország hegy- és vízrajzi térképét ábrázolja a domborított nyomású egyesített címerrel és magyar, német, francia nyelvű felirattal: „Nemzetközi képes levelezőlap kiállítás. Budapest. 1900." A lap sajátossága, hogy a földrajzi sorozat egyik darabja, amelyet a vallás- és közoktatási miniszter már 1898-ban iskolai használatra ajánlott (106. kép). A másik ismert kártyán az Iparművészeti Múzeum épülete látszik, előtérben pedig egy koronás nő, Hungária, aki mintegy védelmül tartja a kezét a képes levelezőlapokat szállító postás puttók fölé (107. kép). A kiállításra bélyeget is megjelentettek és alkalmi bélyegzés is volt. Ez téglalap alakú nyomat a magyar korona rajzával és a „nemzetközi képes levelezőlap kiállítás Budapest 1900 június 7" (illetve a napi dátumok) felirattal. A képes levelezőlap szívósan végigélte az elmúlt száz év viharos történelmét. Az 1930-1950-es évek közötti pangás után az utóbbi két-három évtizedben világszerte ismét nagy divat a képeslapgyűjtés. Az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Dániában és a Szovjetunióban képeslapgyűjtő klubok és körök működnek. Ezek nyomtatott vagy sokszorosított tájékoztatókat adnak ki - pl. Franciaországban a Le Cartophile -, amelyek közlik a tagok névsorát, régi lapokat.ismertetnek és előfizetést gyűjtenek a megjelenő képeslapokra. Becslések szerint Franciaország képeslapgyűjtőinek a száma 400 ezer körül van. A Szovjetunióban a Gyűjtők Össz-szövetségi Társaságán belül szerveztek egy filokartista szekciót (VOF), és ez fogta össze, segítette a levelezőlap gyűjtőket. Magyarországon még kevésbé szervezett a képeslap gyűjtés. A MABEOSZ-on belül működik ugyan egy Parafilatéliai Szakosztály, de ez elsősorban a postai levelezőlapok és a carte maximumok gyűjtőit tömöríti. A képeslap gyűjtők jórészt egymástól elszigetelten tevékenykednek, de a Fővárosi Művelődési Házban működik egy képeslapgyűjtő klub. Az utóbbi években Magyarországon is megélénkült a képeslapgyűjtő mozgalom. A Budapesti Művészetbarátok Egyesülete a Képes levelező lap című havi tájékoztatóval segíti a gyűjtőket 1988 júliusától. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata több országos tanácskozást rendezett a képeslap gyűjtők részére. 1968 novemberében pedig a Műcsarnokban sor került a //. Nemzetközi Képeslevelezőlap Kiállítás-ra. A hazai és a külföldi gyűjtők mintegy 8000 lapon több, mint 100 ország látnivalóit mutatták be az érdeklődőknek. A kiállításon alkalmi postahivatal is működött, és az 1900-as évek Budapestjét bemutató lapok reprodukcióit