Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

I. A KÉPES LEVELEZŐLAP SZÁZ ÉVE - Az első képeslapok

Ki volt az első képes levelezőlap feltalálója, illetve készttője? A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A kutatók egy része porosz, mások francia vagy szerb kiadóknak tulajdonítják az első képeslap forgalomba hozatalát. A rendelkezésre álló adatok szerint nem állíthatunk fel időbeli sorrendet az első képeslapok között. Ehelyett bemutatjuk az 1870-1875 között Európa különböző országaiban megjelent - és elsőnek vélt illusztrált levelezőlapokat. A képeslap szakirodalomban eléggé általános vélemény, hogy német földön az első képes levelezőlap a francia-porosz háború idején látott napvilágot 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján. August Schwartz oldenburgi porosz könyvkereskedő az ÉszakNémet Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal felső sarkába egy postabélyeg nagyságú képet nyomtatott. A háborús állapotra utaló kép egy ágyúja mögött álló tüzért ábrázol. Klisének a Schultz-féle oldenburgi udvari nyomda véletlenül megtalált fametszetét használta fel. A gót betűs „Correspondenz-karte" felirat elé a „mobila" (talán mozgósított!) szót írta, hogy a cenzúra könnyebben átengedje a lapot. A levelezőlapot ki is kézbesítette a posta W. Berndt nevű ismerősének Magdeburgba. 1899-ben került elő a családi iratok közül. Mirko Vemer jugoszláv kutató ezt a lapot nem tekinti képes levelezőlapnak, mert az illusztrációt eredetileg más célra készült klisével nyomták a levelezőlapra (4. kép). A levelezőlap szövegoldalára szintén A. Schwartz nyomtatott először képet, mégpedig Gubitz kis fametszetét, amely eredetileg az „Ötszázezer ördög" című közismert német bordal szövegét illusztrálta. A kép a lap baloldalát foglalja el, mellette a kézzel írott közlemény. Ezt a lapot A. Schwartz 1875. október 7-én küldte el tréfaképpen Kühtze nevű barátjának, hogy azt hanyagságára figyelmeztesse. A posta felfigyelt erre a - mindeddig egyedüli - lapra, és hamarosan tárgyalások kezdődtek a képeslapok tömeges gyártásáról. Ezek eredményeként Schwartz az oldenburgi udvari nyomdával együtt még 1875 Őszén kiadott egy 25 lapból álló sorozatot. Ezt rövidesen egy újabb, 25 várost ábrázoló képeslap sorozat követte. Egy év múlva már a drezdai nyomda is hasonló sorozatokat hozott forgalomba a főként városrészleteket ábrázoló képeslapokból. A francia illusztrált levelezőlap a porosz hadsereg által 1870. szeptember 18-án teljesen körülzárt Párizsban született meg. Ezek a lapok 110x70 mm méretűek és maximálisan 3 gramm súlyúak voltak. Nem tartalmazhattak olyan írásbeli közlést, amely az ellenségnek hasznos lett volna. Bélyeg helyett, a címoldal alsó részén kirajzolt négyszögben a következő felirat volt: „A díj lerovása kötelező. Franciaország, Algéria 10 centimes. Külföldre az egyszerű levél díja." Az illusztráció a címoldal közepén volt: címerpajzsban a „szabadság, egyenlőség, testvériség" felirat, a pajzs két oldalán nemzeti lobogók, alattuk tölgy- és babérágak, a pajzs felett a felkelő nap sugaraiban a „Francia Köztársaság" felirat. A címzési oldalra körben hazafias és háborúellenes jelmondatokat nyomtattak, pl.: „Csak egyetlen háború igazságos és szent: a függetlenségi háború." A levelezőlapok fehér, sárga, szürke, kék és kármin színekben készültek. 1870. szeptember 30-án 4 kg-nyi levelezőlapot juttattak ki léggömbbel a körülzárt Párizsból a szabad francia területre. 1871. január 28-ig - Párizs elestéig - még további 55 ballon követte 2,5 millió levéllel és illusztrált levelezőlappal. 1870 novemberében a német-francia háború alatt egy Conlie nevű bretagnei helységben közel 40 ezer francia katonát vontak össze. Egy napon az egész környéken elfogytak a postai levelezőlapok és borítékok. Ekkor a közeli Sillé-le Guillaume városka könyvkereskedője, Leon Besnardeau 66x98 mm-es darabokra szabdalt kartonlapokat árusított a katonáknak. Észrevette, hogy a katonák a szöveg írásán kívül rajzoltak is a