Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
VI. ÜDVÖZLŐLAPOK
Az utóbbi évtizedek fényképes, csendéletszerű üdvözlőlapjait a karácsonyi fenyőágak, gyertyák, tobozok uralják. Ujabban jelennek meg az ünnep vallási tartalmát feldolgozó jeles művészeti alkotások reprodukciói és a népszokások ábrázolásai (84. kép). Születésnapra, névnapra vagy egyéb családi eseményre leggyakrabban virágszálat, virágcsokrot ábrázoló levelezőlapot küldenek. A század elején azonban készültek olyan dombornyomása, virágkeretezésű lapok is, amelyeken férfi és női nevek szerepeltek, pl. „Éljen József felirat. Elterjedtek voltak az olyan giccses üdvözlőlapok is, ahol a női neveket tájképbe montírozták (85. kép), sőt a betűk szárait is nők alkották. Sokféle alkalomra elküdhették azokat a szentimentális hangulatú és színes, rajzos kártyákat, amelyek tájképeket ábrázolnak csörgedező patakokkal, naplementével vagy holdvilággal (XXXVI. kép). A gyermekek számára speciális üdvözlőlapok készülnek. Nagyon érdekes és a mai embernek hihetetlen, hogy egy évszázad alatt milyen képeslapok jelentek meg. Az „Elfoglalt ember levelezőlapja" azoknak a kényelmeseknek készült, akik megelégedtek az előregyártott formulákkal, és a megfelelő szavak aláhúzásával küldték el az üdvözlőlapot (86. kép). Franciaországban 1905-ben adták ki az elhunytak számára küldhető képeslapot... A korábbi hagyománynak megfelelően szokás volt, hogy a halott rokonai, ismerősei a sírokon hagyták névjegyeiket. Idő hiányában azonban sokkal egyszerűbbnek tűnt képeslapot feladni a „másvilágra", s ezt a lapot a postás a síron elhelyezett urnába dobta. A levelezőlapok külön csoportját alkotják a szerelmi üdvözlőlapok. Felsorolni is lehetetlen, hogy milyen motívumok fordulnak elő az ilyen jellegű kártyákon. Leggyakrabban a nők szerepelnek: női portrék, levélíró nő, búsuló nő, a boldogságtól sugárzó nő, nő az erdőben, folyóparton, macskával, kutyával, gitárral stb. Természetesen elmaradhatatlanok a szerelmi együttlétet ábrázoló rajzos lapok is: férfi és nő sétál, korcsolyázik, szánkózik, a férfi virágot ad szíve hölgyének, megcsókolja a kezét; csókolóznak, s mellettük Ámor a nyilával; rokokó öltözetű nő és férfi a szalonba, a nő hárfázik, a férfi átszellemülten hallgatja. Az 1920-as, 30-as években olyan merésznek számító olasz és francia lapok is elkerültek Magyarországra, amelyen csókolózó párt ábrázolnak lila és rózsaszínű nyomású fotólapokon. A XX. század elejétől divatosak voltak a feliratos, verses szerelmi üdvözlőlapok (XXXVII. kép). A virágkeretbe vagy szívbe helyezett giccses képek mellett az alábbi feliratok fokozták az érzelgősséget és szentimentalizmust: Találkozás, Lehetséges, Mikor, Hol, Barátság, Szerelem, Csókok, Reménytelenül, Ne írj többé!, Szívem ne haragudj, Ez így nem lehet, Haragszom Rád, Édes emlék, írjon, Légy enyém, Gondolj rám, Hit, Remény, Szeretet, stb. (87., 88. ké). A férfi üdvözlőlapon csókot is küldhetett szerelmének. Erre a célra készültek az ún. csók küldemény lapok. Az utalvány rendszerint ezer csókról szólt, amelyet a lap bekeretezett részére kellett elhelyezni, és a hölgynek később illett azokat személyesen visszaadni! Készült „jövendőmondó levelezőlap" is, ami tű hegyén megforgatva megmutatta, hogy „Szeret-e ó vájjon még téged" (89. kép). A szerelmi levelezésben volt szerepe a virág- és bélyegnyelvnek. A virágnyelv a gondolatokat és érzelmeket különböző virágokkal fejezi ki. Ez keleti eredetű szokás, ott mint szerelmi közvetítő nagy szerepet játszott a férfiak és a szigorúan elzárt nők között. A Keleten használatos virágnyelv azonban a virág nevén alapszik, míg nálunk a virág tényleges vagy képzelt sajátosságai adják meg a virágnyelv értelmét. Legismertebb példa ma is, hogy a rózsa a szerelem, a liüom az ártatlanság jelképe. 80-100 évvel ezelőtt szinte minden virággal kifejezhettek valamit. Ebben nyújtott eligazítást a „Bevezetés a virágnyelvbe" című képeslap, amely a virágok rajza és neve mellett közli azok jelentését:
