Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VI. ÜDVÖZLŐLAPOK

„harangvirág - már régóta szeretlek; piros rózsa - szerelem; fehér rózsa - nem szeret; vadrózsa -miért vonakodsz tőlem?; százszorszép - jó vagyok Neked; csalán - nem szeretnék semmit tudni; sárga viola - hagyd, hogy szeretgesselek; rózsaszár - nem!; rózsalevél - igen!; komló - hagyd, hogy forró szerelemmel vegyelek körül; encián köszönöm Neked; jázmin - mint barát légy hozzám hű, de ne kívánj tőlem szerelmet!". Készült levelezőlap a „bélyegnyelv"-ről is, amelynél a szerelmesek a bélyeg felragasztási módjával fejezhették ki titokban az érzelmeiket (90. kép). A képeslap „aranykorában" a levelezés elképzelhetetlen lett volna a „képes levelezőlap nyelv" nélkül. A feladó már az illusztráció kiválasztásával, és az ilyen üdvözlet elküldésével is kifejezhette érzelmeit. Az egyes képeslap témák jelentését egy francia lap nyomán így ismertette a „Magyar Képes Levelező-Lap" újság 1902-ben: „tájképes - szeretlek; állatos - végtelenül szeretlek; házak - csendes boldogság; erdő, liget, rét, kert - szentimentalizmus; gyermekek - óhajtom a boldogságot; virágcsokor - rád gondolok; színésznő - változékonyság; színész - kalandszerető; ló - büszkeség; kutya hűség; templom - légy enyém".

16 16 Képes Levelező-Lap, 1902. 4. sz. 6.