Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VI. ÜDVÖZLŐLAPOK

havas téli tájban(?!). Hasonló az a falusi jelenet, ahol egy asszony négylevelű lóherékkel eteti a sertésólban levő malacokat. Megemlíthetjük még az évszámos vagy naptarlapokat. Az új esztendő évszáma megjelenhet önmagában virágkerettel vagy szerencsepatkóban, illetve tájkép részeként a levegőbe montírozva, de úgy is, hogy az évszámok között különféle jelenetek láthatók. A húsvéti képes levelezőlapok legelterjedtebb motívuma a tojás, bárányok, nyúl, csirkék, kirügyezett fűzfagally (barka) vagy más tavaszi virágok (81. kép). Ezek a húsvéti ünnep vallási tartalma mellett a természet megújulásának ősi szimbólumait is kifejezik. A húsvéti tojás a tavasz, a természet újraébredésének a jelképe. Ezt a keresztény tradíció is átvette, és a sírjából feltámadó Krisztus szimbólumát látja a tojásban. A hímes tojás a húsvéti népszokásokban is szerepel, mint a locsolkodásért kapott ajándék. A katolikus vallási hagyomány szerint a húsvéti bárány is Jézust jelképezi. A húsvéti nyúlnak népünk hagyományaiban semmi nyoma nincs. Német hatásra terjedt el Magyarországon e században, és ebben nagy szerepe volt a húsvéti képeslapoknak. A régebbi lapokon a nyulakat gyakran együtt ábrázolják a tojásokkal (XXXII-XXXÏÏI. kép). A XX. század első harmadában a képzőművészetben bekövetkezett változások nem hagytak nyomot a nyuszikat, csibéket és piros tojásokat megjelenítő képeslapokon. Ezeken a legváltozatosabb módon láthatjuk a tojások szállítását: a tojást lehet vinni csónakon, ahol a nyúl személyesíti meg a révészt; lány és fiú rúdon viszi a díszes szalaggal átkötött hatalmas méretű tojást; szállítható a tojás puttonyban is. Ugyanakkor lehet a tojás maga a szállítóeszköz, mint léghajó, amelynek a kosarában nyulak utaznak vagy hímes tojások. A második világháború idején a harci eszközök is megjelennek a húsvéti lapokon: repülőgép szállítja a tojásokat, melyeket a két nyúl pilóta szórja szét (82. kép), de a légvédelmi ágyút működtető nyulak is tojáslövedékeket lőnek ki a felettük szálló repülőgépekre. Pünkösd a nyár beköszöntésének az ünnepe. A korábbi évtizedekben ez alkalomra készültek speciális üdvözlőlapok, s ezeken a virágmotívumok domináltak. A tavaszi táj mellett leggyakoribb a pünkösdi rózsa, a rózsabokor, amelyet nem ritkán a férfi nyújt át szerelmének. A német eredetű pünkösdi lapokon gyakran ábrázolják a cserebogarat, amely a hagyomány szerint a szépség és a szerelem segítője. Legtöbb képeslapot karácsonykor küldünk egymásnak, hiszen az a család és a szeretet ünnepe. A karácsonyi lapok ismert motívumai: havas téli táj, fenyőgally csengettyűvel vagy gyertyával, gyerekek fenyőfát visznek a havas tájon, nők karácsonyi ajándékcsomagokkal és feldíszített fenyőfával, gyerekek ajándékokkal megrakott szánkót húznak. A zöld fenyőgally és a karácsonyfa már a századfordulótól a képeslapok legygyakoribb témája, holott ekkor hazánkban alig ismerték a karácsonyfaállítás szokását. Bécsi közvetítéssel Németországból terjedt el az arisztokrácia, majd a városi polgárság körében. A falvakban azonban csak a század elején és a két világháború közötti évtizedekben kezdik alkalmazni. A karácsony Jézus születésének napja és a kereszténység legnagyobb ünnepe. így érthető, hogy ennek ábrázolása és a vallásos motívumok - Szűz Mária Jézussal, pásztorok imádják a kisdedet, angyalok harangoznak - a karácsonyi lapokon jelennek meg legnagyobb számban. Magyar nyelvű karácsonyi lapokat Klökner Péter készített először 1899-ben Székesfehérváron. A négy akvarell témái: Mária a karján Jézussal, mellette éneklő gyermekek; téli tájkép a karácsonyfát hozó Jézussal; angyalok csengőkkel és karácsonyfákkal a téli táj felett (83., XXXIV., XXXV. kép). A gyermekekkel és állatokkal benépesített békét és nyugalmat árasztó téli táj hagyományos karácsonyi téma. Szerepel az ajándékokat hozó Télapó, Jézuska, angyal is.